A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Régészet, ókortudomány - Balla Lajos: Recusantes provinciales in Dacia
Ballá Lajos Recusantes provinciales in Dacia A História Augusta-ban a vita Commodi 13, 5—6. a dáciai tartományi lakosság egy Commodus uralkodása idején lejátszódott felkeléséről és annak leveréséről tudósít. A Dacia-kutatás szempontjából különösen fontos közlést eddig részletesebben nem vizsgálták, nyilván nem utolsó sorban azért, mivel a szóbanforgó eseményre konkrét formában egyetlen más auktorhely vagy epigráfiai emlék sem utal. 1 HA vC 13, 5.: Victi sunt sub eo tarnen, cum ille sic viveret, per legatos Mauri victi Daci, Pannóniáé quoque conpositea [et] Britannia, in Germania et in Dacia impérium eius recusantibus provincialibus, 6: quae omnia ista per duces sedata sunt. Az idézett szövegben felsorolt, ill. inkább csak érintett események értelmezése kapcsán felmerült kérdéseket — a dáciai provinciálisok recusatiojától eltekintve — a kutatás már többé-kevésbé kielégítően tisztázta. 2 Ennek megfelelően a vita Commodi 13, 5—6. adatai forrásértékűnek tekinthetők, amint maga a Commodus-életrajz is nagyjában-egészében jó forrásokra vezethető vissza. 3 Az előbbiekből következik, hogy — jóllehet más adat nem áll rendelkezésünkre — a dáciai felkeléssel kapcsolatos közlés hitelességét sincs okunk kétségbe vonni. 4 A Commodus-életrajzban említett dáciai recusantes provinciales mozgalma tehát valóban érdemes a további tanulmányozásra. 1. A vC 13, 6. eseményei — elsősorban a korábbi vizsgálatok eredményeit véve alapul — így datálhatok: victi sunt.. . Mauri — terminus ante quem: 185 5 , 1 Ld. J. M. Heer, Der historische Wert der Vita Commodi in der Sammlung der Scriptores Históriáé Augustae. Philologus Suppl. IX. 1904. 175.; F. Grosso, La lotta politica al tempo di Commodo (Torino, 1964) 521.; D. Berciu, SCIV II, 2 (1961) 85.; D. Tudor, Räscoale si atacuri „barbare" in Dacia romanä (Bucuresti, 1957) 44—. M. Macrea—D. Tudor, Istoria Rominiei I. (Bucuresti, 1960) 433., 453.; M. Macrea, Viata ín Dacia romanä. (Bucuresti, 1968) 76. etc. — Ld. még E. Ritterling, Legio. PW—RE 12 (1925) 1307., 1580.; G. Alföldy, BJ 171 (1971) 369. 2 Vö. J. M. Heer, i. m. 174—.§ F. Grosso, i. m. 53., 419—., 435—., 473—., 518., 612—. etc.; G. Alföldy, i. m. 367—. 3 Ld. legutóbb pl. о. R. Syme. BHAC 1966/1967 Bonn, 1968. 131—.; G. Alföldy, i. m. 367—. 4 Aminthogy az auktor-hely forrásértékét — tudomásunk szerint — nem is kérdőjelezte meg egyetlen kutató sem. 5 F. Grosso, i. m. 612—618. 119