A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Ülő szatír kettős síppal

A gemma anyagára vonatkozóan a leltárkönyv ezt írja: Weszprémi szerint rubinus orientális pretiosissimus. Üveg! Szép rubin színűre föstve. Valószínűleg hitelt kell adnunk ennek a kiigazításnak, minthogy rubint nem használtak gemmakészítésre. Formája kerek, a lenyomat alapján megállapítható mérete: 1,2 cm. Az ábrázolt alak meghatározásától a leltárkönyv tartózkodik, Schönvisner Silvanusnak, Weszprémi Tityrosnak nevezi. Ez utóbbi lehet az emlékezetes vergiliusi hely alapján: Tityre, tu patulae recubans sub tegmine fagi silvestrem tenui musam meditaris avena (Ecl. 1. 1.); de ha köznévként használja, jelenthet egyszerűen szatírt is. Az előbbi meghatározás is olvasmányélményen alapulhat: Vergiliusnál, Horatiusnál mint az erdők, mezők, állatok istene jelenik meg Silvanus. A császárkorban, különösen Pannoniában jól ismert sztereotip ábrázolásai merőben eltérnek az itt láthatótól. Valamennyiük figyelmét elkerülte azonban az ülő alak lófarka, ami kétségtelenné teszi, hogy szatírról van szó, aki bőrköpenyén ül, és kedvelt kétágú sípját tartja lábánál. 1. kép 2. kép További adata még a gemmának felirata, melyből a lenyomaton csak az első két betű látható, az eredetin viszont a leltárkönyv és Weszprémi egybehangzó véleménye szerint NICOMAC állt. Schönvisner nyilván a feltételezett eredeti görög nevet kívánta megadni jegyzékén, ezért tér el az előbbbiektől. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy Nicomachus a gemma vésőjének neve volt. Schönvisner hivatkozása a pliniusi helyre félreértésen alapulhat, mert bár ott valóban szó van egy Nicomachusról, ez nem gemmavéső, hanem gemmagyűjtő, foglalkozása pedig zenész.

5 Ha tehát a felirat ezzel a személlyel lenne összefüggésben, akkor tulajdonos felirat lenne. Esetleg még arra is gondolhatott Schönvisner, hogy maga az ábrázolt személy Nicomachus, hangszerével, de az ábrázolás magyarázata római gemmákon nem szokás. A gemma ábrázolása nem jelent nóvumot, több azonos vagy csupán részleteiben eltérő darabot ismerünk, melyek felsorolását több helyen megtaláljuk.

6 Ezek többsége felirat nélküli, anyaguk barna vagy ibolyaszínű üvegpaszta, for5 Plin. n. h. 37, 3: Qui tertius eodem tempore inter musicos fűit: Nicomachus enim multas tantum habuisse gemmas traditur, sed nulla peritia electas. Sed forte quadam ms exemplis initio voluminis oblatis adversus istos qui sibi hac ostentatione adrogant, ut palám sit eos tibicinum gloria tumere. 6 AGDS IV 1741 további irodalommal. 88