A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1980. évi munkájáról

5. Képzőművészeti Gyűjtemény. Vezetője: Szőllősiné Kürti Katalin művé­szettörténész-muzeológus, munkatársai: Bíró Katalin művészettörténész-muzeo­lógus és Szabó Sándorné gyűjteménykezelő. A Képzőművészeti Gyűjtemény hatáskörében működött a debreceni Holló-ház (Holló László emlékkiállítás, Deb­recen, Margit u. 20.), a Tóth Árpád Gimnázium Iskola Galériája (XX. századi képzőművészeti állandó kiállítás, Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium, Béke útja 26.) és a jövőben megnyíló Medgyessy Emlékmúzeum (önálló épülete; a volt Vá­rosgazdái Ház, rekonstrukció alatt ál, Debrecen, Péterfia u. 28.). A Gyűjtemény 1980-ban is dinamikusan fejlődött. Ajándékozás és vétel útján közel 250 mű­tárgy került a Gyűjteménybe. Az adattár is szépen gyarapodott, Szőllősiné Kürti Katalin főleg Medgyessy Ferencre, Bíró Katalin pedig Holló László életére és munkásságára, valamint Debrecen és a megye mai képzőművészeti életére vonat­kozóan gyűjtött adatokat. A Képzőművészeti Gyűjtemény anyaga jól nyilván­tartott, raktározása is megfelelő. A tudományos tevékenység s egyben a közmű­velődési munka fontos eseménye volt a Hortobágyi Galéria létrehozása és meg­nyitása (júniusban). Hasonlóan fontos tevékenység volt a Medgyessy centená­riumra való felkészülés. 6. Iparművészeti Gyűjtemény. Vezetője: dr. Papné Szalay Emőke muzeoló­gun, munkatársa Masits László művészettörténész-muzeológus. A Gyűjtemény­hez kapcsolódóan folytatta működését a külön kezelt Déri Frigyes gyűjtemény. A Gyűjtemény főleg a debreceni lakáskultúra különböző korokból és társadalmi rétegektől származó tárgyi anyagával gyarapodott (többek között két díszes vas­kályhával is). A Déri Frigyes gyűjteményt sem kezeltük lezárt anyagként, ha­nem kiegészítésként szerényen fejlesztettük. A fegyveranyag kiegészítéseként például egy szép XVIII. századi pisztolyt vásároltunk. A Gyűjtemény adattári gyűjtése egyrészt a Déri-családra, másrészt a debreceni kerámia kérdéseire vo­natkozott, a lakáskultúra (bútorok, üveg-porcelán, fajansz, textil, bőr stb.) kü­lönböző tárgyaira, tárgyegyütteseire, műhelyeire, használati szokásaira vonat­kozó gyűjtéseken kívül. Dr. Papné Szalay Emőke rendszeres forrásfeltáró (és for­dítói) munkát is végzett helytörténeti, ipartörténeti tárgykörökben. Egyébként a Gyűjtemény tudományos és közművelődési tevékenységéről az évkönyvben köz­readott bibliográfia ad felvilágosítást. 7. Irodalmi Gyűjtemény. Vezetője: Dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilona (új munkaerő, jan. 1-től áll a Múzeumi Szervezet szolgálatában) irodalomtörténész­muzeológus, egyetemi előadó; munkatársa: Csorba Ildikó gyűjteménykezelő (elő­zőleg szerződéses munkaviszonyban, okt. 1-től kinevezett). Dr. Várhelyi Ilona fő feladata mellett — hogy ti. az Irodalmi Gyűjteményt készítse elő a központi épületből való kiköltözésre, hogy rendezkedjék be a következőkben Debreceni Irodalmi Múzeum nevet viselő épületben (Borsos villa, Hortobágy u. 6.), hogy készítse elő az ott rendezendő állandó kiállítást, azt rendezze meg — szép, elis­merésre méltó gyűjtőmunkát is folytatott. Gyűjtőtevékenysége révén jutott a Gyűjteménybe a Gulyás Pál, Juhász Géza és Ady Társaság-i anyag, valamint Pá­kozdi Ferenc teljes anyaga. A Gyűjtemény nyilvántartási állapota jó, az anyag elhelyezése, raktározása különösen megfelelő. Dr. Várhelyi Ilona egyetemi elő­adó, tudományos tevékenysége a múzeumi anyag feldolgozási kérdéseivel szoros kapcsolatban állt, előadással vett részt a Gyűjtemény által rendezett Kaffka Mar­git centenáris emlékünnepségen (dr. Tamás Attilával és dr. Dankó Imrével kö­zösen). 8. Közművelődési Csoport. Vezetője: Ormosi László muzeológus, munkatár­sa: dr. Csapóné Tábori Hajnalka múzeum-pedagógus, néprajzos-muzeológus. A Csoport gyűjtőtevékenységet is folytatott, a Közművelődési Adattár részére dr. Csapóné Tábori Hajnalka mintegy 200 dokumentumot gyűjtött össze és vett nyilvántartásba. A Csoporthoz kötötten működött a múzeum kiállításrendező egysége (Horváth Péter grafikus. Nagy Árpád asztalos). A kiállításrendezők munkáját az igényeknek megfelelően segítette a Restaurátor Laboratórium, a Fotó Laboratórium is. A Csoport különös gonddal fordult a munkásművelődés 656

Next

/
Thumbnails
Contents