A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Dankó Imre: Urbanizáció és múzeum

mi tevékenység is történeti jellegű. A múzeumi kiállítások is azok, tekintet nél­kül arra, hogy a kiállításon milyen korú, esetleg éppen jelenkorbeli anyagok sze­repelnek-e vagy sem. Minthogy a múzeumok a városi fejlődés alkotó tényezői, nyilvánvaló, hogy a múzeumok jellegüket tekintve helytörténetiek, illetve, hogy sajátos tárgyunknál maradjunk: várostörténetiek. Még abban az esetben is, ha gyűjteményük nem kimondottan történeti, helytörténeti anyagokból áll. Az ek­ként széleskörűen értelmezett helytörténet felöleli a kultúra minden területét. A múzeumi gyűjtőtevékenység szorosan kapcsolódik a városok vonzáskörzeté­hez, arra irányul. Ez magyarázza azt a különben nagyon is érthető tényt, hogy az országos, sőt nemzetközi gyűjtőtevékenységet folytató múzeumok a fővárosok­ban alakultak ki, azokban a városokban, amelyeknek vonzáskörzetébe tartozik az egész ország, sőt bizonyos kapcsolatai révén távoli idegen területek is. De magyarázza azt a tényt is, hogy sok nagyváros (leginkább főváros) saját város­történeti múzeummal is rendelkezik és ezek a várostörténeti múzeumok éppen a kérdéses városok nagysága, történelmi szerepe, a gazdasági és a társadalmi élet­ben betöltött jelentőségeik következtében vetekszenek az országos múzeumok­kal (a Kensington Palace — London' Museum, a Muzeul de Istorie a Muncicipiu­lui Bucuresti, a Múzeum mesta Brna, a Moszkvai Történeti és Városfejlesztési Múzeum, a Hunthy House — Edinburgi Várostörténeti Múzeum, a Mecset — Je­reváni Városmúzeum, a Budapesti Történeti Múzeum stb.). A múzeumok keletkezése szorosan beilleszkedik egy-egy nemzet felemelke­dési folyamatába. Ezek a folyamatok akár felülről (a fővárosból), akár alulról (a falvakból, vidéki városokból) indulnak ki, előbb-utóbb létrehozzák részben a maguk dokumentálására és igazolására, valamint a következő nemzedékek oku­lására a múzeumokat. Magyarországon a reformkor hozta létre a Nemzeti Mú­zeumot és vetette el sok-sok vidéki múzeum magját szerte az országban. Ezek a magvak azonban csak a szabadságharc és polgári forradalom bukását követő ön­kényuralom legyűrésének nagy, az egész nemzetet érintő mozgalmában fakadtak meg és szöktek szárba. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk a reformkort megelőzően nem lettek volna múzeumok, múzeumi kezdeményezések. Mert voltak, igen sok esetben sajátos társadalmi fejlődésünknek megfelelően, főleg iskolák, messze földön híres, nagy vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézmények keretében alakultak ki. Tevékenységük szoros egységben folyt az iskola sajátos funkciói­val, az oktató-nevelő munkával és ezen keresztül, az előzőekben felvázolt módon, az urbanizációs törekvésekkel is. A múzeumok fő feladata a gyűjtés, megőrzés és átadás mellett a gyűjtött anyag bemutatása is, a mindenkori ma legkülönfélébb kérdéseinek helyes és eredményes megválaszolásához nyújtandó segítségként. Ezek után joggal hihet­nénk, hogy az urbanizáció feladatait megvalósulni segítő múzeum csak műem­léki, műemlékvédelmi, netán építészeti, vagy éppen környezetvédelmi kérdések­ben lehet csak illetékes. A valóság azonban az, hogy a fizikai urbanizációt tekint­ve sem ilyen szűk az illetékességi kör, de különösen nem az a szellemi urbanizá­ciós folyamatok vonatkozásában. Itt elsősorban a hagyomány helyes értelmezé­se, felhasználhatóvá tétele, az érzelmi kötődéseket kifejező művészetek jelentő­ségére való felhívás, és nem utolsó sorban a városban folyó életmódok megisme­rése képezi a tennivalót, jelenti a múzeum urbanizációs feladatát. A múzeum azon sajátos intézmények egyike, amelyek a múltra támaszkodva jelentős ténye­zők a jelen létrehozásában és amelyek a maguk sajátos eszközeikkel befolyásol­ják a jövőt, biztosítják a szerves fejlődést. Ez a szerves fejlődés azt jelenti, hogy egyszerre kell a fizikai és a szellemi urbanizációs folyamatoknak lezajlaniuk, hogy a múlt örökségét, az igényekben és értékekben kifejeződő életmódváltozás alapjává kell tennünk. Mindebben a múzeumnak helyenként változó, de általában elismert befolyásoló szerepe van. Még a sajátosan magyar városfejlődés esetében is, ahol is a városok sokkal előbb kialakultak, fejlődésnek indultak mintsem múzeumok szerveződtek volna falaik között. Különösen így van ez az úgynevezett mezővárosok esetében, amelyek ur­651

Next

/
Thumbnails
Contents