A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Dankó Imre: Urbanizáció és múzeum

Dankó Imre Urbanizáció és múzeum A múlt évben egy nagyszerű, az urbanisztika minden lényegi kérdésével foglakozó tanulmánykötet jelent meg (Vidor Ferenc szerk.: Urbanisztika. Válogatott tanulmányok. Gondolat. Budapest, 1979. 562 p.). Az urbanizáció kérdése nálunk is központi témává válva, nagyon is időszerű volt, hogy az urbanizáció fogalmát, az urbanizációs folyamat történetét, irányait, kialakult formáit, régi és új kérdéseit tisztázzuk. A kötet nemcsak a XX. századi, bennünket oly közelről érintő városépítészet kérdéseiről ad számot, hanem bemutatja azokat az új problémákat is, amelyek a várostörténetet alakító klasszikus tényezők újraértelmezéséből adódnak. A tanulmánykötet nagy érdeme, hogy több olyan tanulmányt vagy tanulmányrészletet is közöl, amelyek az urbanisztika úgynevezett „rendszerszemléletű" értelmezését képviselik. Ennek a rendszerszemléletnek az a lényege, hogy az urbanisztikát egy komplex, szerteágazó, tényezőiben többszörösen összefonódott, kölcsönös előf élté telezettségben levő rendszerként jeleníti meg előttünk. Ez a szemlélet messze túlmegy az urbanisztika egyszerű városépítészeti értelmezésén. A városépítészeten, röviden építészeten túl meghatározó módon figyelembe veszi a különböző társadalomtudományok eredményeit, a városfejlődéssel, a várostörténettel valahogy is összefüggő valamennyi gazdasági, társadalmi, kulturális és lélektani motívumot. A rendszerszemléletű urbanisztika különösen két társadalomtudományi ág erőteljes bevonásával; a szociológia és pszichológia felhasználásával a kérdések rendkívül széles körét tárta fel és tett ezáltal kérdésessé sok korábbi megállapítást, urbanisztikai gyakorlatot. Mindezt a kérdéses kötet egy sematikus rajzban is ábrázolja az elülső és a hátsó kötésborítón a tettek, a cselekedetek, a tények és a gondolatok (álmok) koordinátáiban. Mindez végső soron arra jó, hogy az urbanizáció kérdéseiben tapasztalható sajnálatos vulgarizmust, ami a tájékozatlanságot mindig újratermeli, felszámoljuk és a jövőben érdeme szerint, megfontoltan, kellő tájékozottság birtokában közeledjünk az urbanizáció kérdéseihez. Így kívánunk szólni — bármily röviden és vázlatosan is — az alábbiakban, az urbanizáció és a múzeum kapcsolatának problémaköréről. Bevezetésként még csak annyit, hogy kétféle urbanizációs folyamat van. Az egyik a fizikai urbanizáció, amelyben a lakosság létszámalakulása az alapvető tényező. A város elsőrenden, mint minden település, létszámkoncentráció. A lakosság kicsi vagy nagy létszáma, demográfiai körülményei vetnek fel olyan kérdéseket, amelyek megoldásai jellegzetesen urbanisztikai feladatok. A lakosság elhelyezése (építkezés), foglalkoztatása (munkamegosztáson alapuló egyoldalú vagy sokoldalú termelőmunka), igazgatása (a lakosság elhelyezésének, foglalkoztatottságának, ellátásának szervezése és ellenőrzése), a fizikai urbanizáció alapvető feladatai. A másik fajta urbanizáció, a szellemi urbanizáció, önmagában nem jelenhet meg, bár lehetséges, hogy a fizikai urbanizáció egyes mozzanatait megelőzi (gondolat, terv), de inkább vele párhuzamosan él és hat, mondhatni, hogy kölcsönös előfeltételezettségben segítik elő az urbs kialakulását, fejlődését. A szellemi urbanizáció főbb törekvései a földrajzi tájjal, az általános és a helyi történeti fejlődéssel, a kulturális hagyományokkal való összhang biztosítása, megóvása mellett az új mozzanatok, lehetőségek felderítése, alkalmazásuk tervé649