A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Porcsalmy János: Iskolamúzeumi fejlődéstörténeti sorozat a keramikus kultúráho

Porcsálmy János Iskolamúzeumi fejlődéstörténeti sorozat a keramikus kultúrához A keramikus kultúra szemléltetése céljából a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Iskolamúzeuma részére mintegy 52 db vázát (edényt) készítettünk fejlődéstörténeti sorrendben. A kortörténeti vázákat, melyek átlagos magassága 25—30 cm, a különböző szakkönyvekben, múzeumi kiadványokban található vázaképek alapján, vagy eredeti minták után — személyes irányításom mellett — korongoltattam id. Fazekas Lajos nádudvari népművésszel. A jól sikerült vázákat, illetve edényeket — kiégetésük után dr. Kassai Ernőné gimnáziumunk rajztanára és dr. Csüllög Mária tanárnő nagy tudással festették ki. A korhűségnek megfelelően a vázák többségét még lakkozták is. (Pl. a görög fekete- és vörösalakos vázákat.) E munkássághoz útmutató segítséget kaptunk a Déri Múzeumtól, továbbá az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársaitól is. Célunk az volt, hogy az ősközösségtől kezdődően a reneszánsz stílusú korszakig minden stíluskorszakkal kapcsolatosan szemléltethessük ä kerámia iparművészeti stádiumait, fejlődéstörténetét. Egy korszakon belül többféle vázatípust is szemléltethetünk. Fejlődéstörténeti sorozatunkat csak a reneszánszig dolgoztuk ki, mivel a kerámia történetében e stíluskorszaktól kezdődően az agyagművességet háttérbe szorítja a különböző mintákkal díszített, festett majolikák, fajanszok készítése. (Az utóbbiak előállítása már nem állt módunkban.) Majd megjelenik a porcelán, s elterjedése után a porcelánipar veszi át a vezető szerepet. Az általános és a középiskolák megfelelő osztályaiban mind a történelem, mind a műalkotások elemzése, illetve a művészettörténet tanítása keretében eredményesen tudjuk hasznosítani festett vázáinkat, edényeinket. (Egyébként ц, kerámai termékekből tankönyveink is közölnek képeket, különösen az ókorra vonatkozóan.) Fejlődéstörténeti vázasorozatunk igen alkalmas arra, hogy a tanulók dialektikus szemléletmódját is alapozzuk, ízlésüket fejlesszük, a szép iránti fogékonyságukat műveljük, lelkesedésüket ilyen irányban fokozzuk. Továbbá művészettörténeti, történelmi ismereteiket gyarapítsuk. A vázák meglepően szép iparművészeti formái, díszítése, festése komoly esztétikai hatást gyakorolnak tanulóink lelkére. Azok elemzése révén feltárulnak a bennük rejlő művészi vonások, szépségek. Mindezzel az esztétikai nevelés céljait komoly mértékben szolgáljuk. A tehetségesebb tanulókat — akik a Képzőművészeti Kör tagjai — bevonhatjuk az egyes vázák kifestésébe is. Gimnáziumunk növendékei e téren szép eredményeket mutathatnak föl. (Pl. Sarkadi Mária tanuló által festett ókori vázáink.) Számukra ez igen megtisztelő feladatot, munkájuk megbecsülését, tehetségük elismerését, érvényesülését jelenti. Későbbi ilyen irányú munkásságukhoz indítékul is szolgálhat. Az egyes tanítási órákon történő rövidebb szemléltetés mellett — (mivel arra kevés idő juthat) — a keramikus kultúra fejlődésével, kérdéseivel alaposabban foglalkozhatnak tanulóink a történelmi, művészettörténeti szakköri foglalkozások keretében. Ezek kapcsán sok tekintetben gyarapodhatnak művészeti és tudományos ismereteik. Fejlődéstörténeti vázadarabjainkat — melyek közül részletesebben a legjellemzőbbeket 583