A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Kahler Frigyes: Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye a Déri Múzeumban

Drégelyvárral kapcsolatos érem: „Szondi György Drégelyvár hősének +1552 emelt kápolna felszentelésére 1884. Eger három érméből kettő bronz — a bazilika felszentelése 1837. és orvosok és természetvizsgálók gyűlése 1868, az ezüst érem a bazilika felszentelésére készült. Élőpatak érme az orvosok és természetvizsgálók 1875. aranyozott bronz emlékérem, Eperjesé az evangélikus kollégium új épületének felavatására készült ezüst érem (1867). Esztergommal kapcsolatos bronz érem a török megszállás alóli felszabadulás 200. évfordulójára, egy ezüst érem a bazilika felszentelésére készült. Győr a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. 1874. évi gyűlésével bronz érmével képviselt. A Jászkun kerülettel kapcsolatos ezüst érem tárgya József nádor jubileumi (1845). Kassa az orvosok és természetvizsgálók 1846-os gyűlésének ezüst, Kassa—Eperjes-i, 1896-os bronz érmével, Rákóczi Ferenc temetésének bronz érmével (1906), valamint a székesegyház felszentelésének érmével (1896) képviselt. Kolozsvár érmei: az orvosok és természetvizsgálók 1844-es gyűlése (ezüst), a színház 50 éves jubileumára vert aranyérem (1871), a Kereskedelmi és Iparkamara ezüst kitüntető érme, valamint a Resch. 305. alatt leírt bronzérem. Körmöcbánya 43 db érméből 13 darab az aranyérem. Az aranyak első három darabja én.-i. XVII. századi 10-es arany Szent György érem — az elsőnél a lótakarón magyar címerrel. Három ötös arany súlyban készült Szent György érem — egyik Roth Hermann Keresztély — a többi R és R—R jelzéssel. A hármas arany Szent György érmékből egy Roth Hermann Keresztély, ugyanez a következő kettős arany is. Egy darab dukát és két féldukátos arany súlyban vannak még Szent György érmek a gyűjteményben. Az ezüst Szent György veretek: egy darab kettős tallér, hat darab tallér: R; H—R jelzéssel. 4 db féltallér — egyik C. H—R jelzéssel, másik „magyar címer a takarón", harmadik „kisebb veret", negyedik „Krisztus megkeresztelési jelenettel" megjegyzésekkel. Négy darab „Szt. György forint" sorrendben az alábbi megjegyzésekkel: „R"; „de különös nehezebb 30,8 g", „kisebb veret" és „R. R — C. H. R". Ezek után egy darab 1/4 Szt. György tallér, majd egy Szt. György arany ezüstverete és 1/4 Szt. György arany ezüst vereté. A Szt. György éremek sora után a W. II. 11. ezüst, majd egy aranyérem következik a XVII. századból „barátságérem" megjegyzéssel. A XVII. századi „barátságérmek" ezüst darabjai-ból 4 darab I—

К (Kittel János). Egy ezüst érem 1565-ös évszámmal „Richter Lukács műve Krisztus alakjával és a pásztorok imádásukkal, előfordult Lanna gyűjteményében" megjegyzéssel. A következő érem, ugyancsak 1565-ös évszámmal „Bűnbeesés és a pásztorok imádása, VizmaiRichter Lukács Antal műve, a prágai Sana-féle gyűjteményből". A W. XXIX. 6. bányapénz, majd egy karácsonyi érem Fusch Jeromos éremvéső (1730—1751) műve. Egy milleneumi Szt. György tallér és végül egy alumínium jeton a pénzverő 1896-os kiállítására. Kisbér а „Kincsem" híres versenyló ezüst érme (1874), Keszthely a mezőgazdasági iskola (Georgicon, Kari Henrik műve) 1801-es ezüstérmével, Marosvásárhely az orvosok és természetvizsgálók 1864-es gyűlésének bronz és Kossuth szobrának 1899-es felállítására vert aranyéremmel képviselt. Máramarossziget bronzérme az orvosok és természetvizsgálók 1876-os gyűlése. Nagybányáról а Weszerle III. 4-es tízes arany, Nagyszeben az 1869-es mezőgazdasági kiállítást ezüst érmével szerepel. A soron következő három ezüst érem nem sorolható egyik magyar városhoz sem. A J. ezért „Országos" megjelöléssel sorolja be.

182 Kettő a Magyar Tűzoltó Szövetség 15 és 10 éves szolgálatért adományozott érme (1884), egy „a világháborúra" megjelöléssel készült 329,50 g súlyú, 82 mm átmérőjű ezüst érem, „Zutt tanár műve" megjegyzéssel, évszáma 1914. 182 Vö. előbb — ezzel a L. említett külön fejezetét a J. megszünteti. 546