A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
В. alosztály összetett oxidok Magnetit FeFe 2 0 4 Folyósmagmás állapotban az első kiválási termék. Ilyen eredetű példányok Falunból (S) és Arendalból (N) vannak. Jelentősek a kontakt-pneumatolitos kialakulású telepek is. Az Uraiból (SU) és Vaskőről (Moravicza Ocna de Fier, R) vannak ilyen típusú darabok. Szépeket lehet találni az Alpok kristályos paláiban, melyből több darab van (Greiner, A Pfitschtal, I). Kolumbit Tulajdonképpen két ásvány, a tantalit és a niobit elegyét szokás így nevezni. Gránitpegmatitokban képződik. Vannak darabok Grönlandról, Rabensteinből (D), Haddamból és New Yersey-ből (USA). Tantalit van Finnországból (Kimito). Megtalálhatók még: spinell (Hodrusról, CS pleonaszt, Ceylonból ceylonit); gahnit (kreittonit, automolit); franklinit; kromit; hausmannit; krizoberill; crednerit; minium (Bleialf, I); perovszkis;pszilomelán (erdkobalt); fergusonit; polimignit; euxenit; polikrász; bindheimit; roméit (St. Marcell, I); piroklor; pirrhit; szamarszkit; ittrotantalit; cervantit. Elvesztek: alexandrit; aeshynit. C. alosztály Hidroxidok és OH-tartalmú oxidok Goethit FeO(OH) Felszíni mállási folyamatok terméke. Lepidokrokittal limonitos tömegeket is alkothat. Vannak darabok Macskamezőről (R) és Lostwithielből (GB), melyek rostokból álló gyönyörű rajzolatú gömbök (1819). Van két lepidokrokit Nadabuláról (CS) és Siegenből (D), aprótáblás vörösen áttetsző kristályok („rubincsillám"). Van egy onegit nevű változat az Onyega tó mellől (SU) és volt egy pribramit is. Limonit 2 Fe 2 0 3 • 3 H 2 0 Gyakorlatilag goethitből és lepidokrokitból áll. Jellemző, hogy járulékos elegyrészeket is tartalmaz, pl. hematitot. Eredetileg gél alakban keletkezik, de vízvesztés folytán részben vagy egészben átkristályosodik. Főbb változatai: a bamavasérc, mely földes, a gyepvasérc, mely laza, likacsos és az oolitos limonit (ikrakő), mely apró gömböcskék tömege. Gyepvasércek Svédországból, Lengyelországból és sok ismeretlen helyről, oolitos limonitok Ausztriából vannak. Sok, érdekes konkréció is van. (Ezek azonban a sziderithez vannak besorolva az eredeti katalógusban!). Legszebb változata a gömbös-vesés vaskobak. A gyűjteményben főbb lelőhelyei: Nadabula és Szirk (CS). Néhány darab van Rozsnyóról, Libetbányáról, Szinobányáról (Cinobana) és Polomáról (CS). Ez a változat igen formagazdag: cseppköves (1842); gömbös, felületén dendrites rajzolattal — lásd 10. kép — (1866, 1869, 1870); vörösesbarna színű vesés-gömbös (1873); tarkára futtatott felületű gömbök (1875); szederjes (1878); aprófürtös, futtatási színekkel (1881). Érdekes példányok: limonitosodott fenyőkövület Munkácsról, Mukacsevo, SU (1937); nagy — kb. 8 cm-es — pirit utáni limonit álalak Szibériából, SU (1933); xantosziderit (sárgavaskő) Polomáról, (Gemerská Poloma, CS) és DDR-ből (Ilmenau). Megtalálhatók még: brucit; scarbroit (Scarbrough, GB); sassolin (a Lipari szigetekről, I); diaszpor (szép kristályok Selmecbányáról, CS); manganit (a Harz hegységből). Elvesztek: gibbsit; gummit. IV. osztály SZILIKÁTOK A földkéreg felépítésében uralkodó szerepük van (kb. 75%); Jellemző adat, hogy az ásványok 1/3-a a szilikátok osztályába tartozik. Csoportosításuk a Si : О arány növekedése szerint öt alosztályra (A, B, C, D, E) és számos csoportra történik. A gyűjtemény szilikátásványokban nagyon gazdag. Elsősorban nem is a darabok nagy száma, hanem a sokféle változat a figyelemre méltó. Éppen ezért itt csak két fajt emelünk ki melyeknek ma már ritkábban előforduló változatai vannak a gyűjteményben. A vezuvián változatai: egerán, ciprin, xantit és idokrász. A szkapolit változatai: dipir, conseramit, ekebergit mejonit, mizzonit, wernerit. 54 ,
