A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye

lelőhelyű darabok nagy része [melyek egy része felsőbányai (R) eredetű], valamint több példány a Harz hegységből. Megtalálhatók még: bizmutin; zinckenit; jamesonit (Aranyidkáról, Zlata Idka, CS; Nagyágról, R); boulangerit; dufrenoyzit; geokronit; stefanit (Selmecbányáról, Hodrusbányáról, CS); polibázit (Selmecbányáról); berthierit; bournonit (wölchit); aikinit [van egy (1132) Rozsnyóról, Cs]; freieslebenit. Elvesztek: bizmutin (volt Rézbányáról, R); sartorit; jordanit; emplektit. C. alosztály Kettős (S

2

) képcsoportú szulfidszerkezetek Pirit FeS

2 A leggyakoribb szulfid-ásvány. Szinte minden magmás eredetű ércesedésben megjelenik, de igazi elterjedése a hidrotermális szakaszban van. A darabok nagy része híres lelőhelyekről származott: Elba szigete (I), Traversella (I), Tavistock (GB) és Brazília. A Kárpát-övezet bányáiból egy példány sem volt! Arzenopirit FeAsS Főként a pegmatitos-pneumatolitos fázis befejező szakaszában, valamint a magasabb hőmérsékletű hidrotermális ércesedésben jelenik meg. Néha a kontakt ásványokhoz is társul. Az utóbbira példák az oravicai (R) darabok, melyek egyikén fennőtt, másikán kalcitban bennőtt kristályok láthatók (1014, 1016). A pneumatolitos képződésre példák az Érchegységből (DDR, CS) való darabok. A Szlovák Érchegységből van egy dobsinai és egy gölnicbányai példány. Megtalálhatók még: hauerit (833) 7. kép; kobaltin; gersdorffit (amoibit); ullmannit; korynit; rammelsbergit; löllingit (leukopyrit); markazit (thyrosit). Elvesztek: glaukodot. D. alosztály Fémben szegény és nemfémes jellegű szulfidvegyületek Auripigment As

2

S

3 A realgárral együtt a hidrotermális kiválások késői terméke. Több darabbal képviselt lelőhelyek: Tajova (Tajov, CS) szép fennőtt kristályok; Űj-Moldova (R) jellegzetes, lemezekre szétszedhető darabok; Irán tömött, gyönyörű narancssárga színűek. Az egy darab felsőbányai (R) porszerű megjelenésű antimoniton. Megtalálható még: a realgár; kermezit; voltzin. III. osztály OXIDOK, HIDROXIDOK A természetben az oxidvegyületek száma nem nagy, de egyesek közülük nagy mennyiségben fordulnak elő. A földkéregben a felszínhez közeledve — az elemi oxigén hatására — az oxidok képződési lehetősége növekszik. Víz hatására keletkeznek belőlük a hidroxidok. Az idetartozó ásványokat 3 alosztályba (А, В, C) soroljuk. Legnagyobb számban a kvarc- és opálfélék vannak (bár kvarcból sok elveszett — köztük az összes ametiszt —, a 634-ből jelenleg 175 van). A meglevő anyagban sokféle (néhány igazán szép, ritkább) változat is akad. Van sok szép limonit (38) a Kárpát-övezetből. A alosztály Egyszerű oxidok Hematit Fe

2

0

3 Sokféle módon képződhet. A kontakt-pneumatolitos kialakulásúból gyönyörű példányok voltak Elba szigetéről (I). Hidrotermális eredetűre példák az Alpokból származó darabok, melyek fennőtt kristályok (gyakran vasrózsák). Vulkáni lávában — ún. exhalációs termékként — keletkezett a Vezúvról (I) származó hematit. Egyes hidrotermális sziderittelepek vaspátja utólagosan átalakult hematittá, melyből bőven vannak példányok a Szlovák Érchegységből (vascsillám). Szirkről és Pressnitzről (Prisenice, CS) szép, gömbös-vesés változat — a vörös vaskobak — is jelen van. Látható egy turgit (hidrohematit) Horrnhausenből (DDR). 52