A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Kahler Frigyes: Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye a Déri Múzeumban

Kahler Frigyes Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye a Déri Múzeumban I. „A Debreczeni Déri Múzeum Gyűjteményeinek Leírása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a Debreczeni Déri Múzeum alapítója: Déri Frigyes"

1 címmel 1922-ben kiadott 300 oldalas könyv — 35 fejezetben — tárta először a nyilvánosság elé azt az óriási anyagot, amelyet Déri Frigyes Debrecen városának ajándékozott.

2 A 19. fejezet — „Pénzek és érmék'" — hivatott a numizmatikai gyűjtemény ismertetésére. A Leírás előszavában Déri Frigyes az alábbiakat írja a numizmatikai anyag vonatkozásában: „Szt. István korától kezdve — mely királyunk a pénzverést hazánkban bevezette — a jelen korig terjedő csakis magyar — erdélyi pénzeket és érmeket tartalmaz, de ezekből nagyobb számban és kronologikus sorrendben minden egyes uralkodónak, az Árpádházi, Vegyesházi és Habsburgi királyok, valamint Erdélyi fejedelmek vereteit. Gyűjteményünk, mely a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűjteménye után első helyet foglal el nemcsak nagyszámú, de oly ritka példányokat is tartalmaz, melyek sem a budapesti Nemzeti Múzeumban, sem a Bécsi Münzkabinetben nem fordulnak elő. Az aranyveretek száma pedig majdnem harmadrészét teszi a 3500 darabból álló gyűjteménynek"

3

. Eddig a „Bevezetés"-ből idézett részlet, amelyből kitűnnek Déri fő gyűjtési törekvései: a lehető legteljesebb áttekintést adni a magyar, illetve erdélyi numizmatikai anyagról, összegyűjteni mentül több unikális, vagy legalábbis ritka darabot és szert tenni a hozzáférhető aranyveretekre. Az aranyveretekre való koncentrálás egyúttal sajnos az aprópénzek bizonyos fokú elhanyagolását is jelentették. A tudományos szempontból is kiemelkedő helyet elfoglaló gyűjtemény — a maga helyén jelezzük a darabokat, amelyeket a szakirodalom a Déri gyűjtemény alapján írt le — a magyarországi kutatók egyik nélkülözhetetlen bázisa.

4 A már említett „Pénzek és érmek" с fejezet nem tudományos igényű leírás.

5 A fejezet már bevezetőjében utal arra, hogy „a pénzek- és érmekről a Corpus Nummorum Hungáriáé alapján részletes és körülményes kézírásos katalógus is készült". Mindezideig nem jelent meg azonban a szakirodalomban olyan feldolgozás — amely akár csak megközelítőleg azonosítható módon — áttekintést ad a gyűjteményről. Déri Leírása alapján a felosztás és a darabszám az alábbi: 1. Árpádházi királyok kora 207 db. 2. Vegyesházi királyok kora 496 db. 3. Habsburg—Lotharingiai királyok kora 1507 db. 1 Továbbiakban Leírás, röv.: L. 2 L. 173—204. 3 L. 3. 4 Legutóbb Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526—1657. Corpus Nummorum Hungariea Magyar Egyetemes Éremtár (Bp. 1975.) Továbbiakban CNH. III. 5 A darabok ugyanis nem azonosíthatók. Pl. Péter 1038—1041, két különféle típusú dénár, vagy Mária Terézia 1740—1780, 16 különféle évszámú körmöci tallér stb. Itt szerepel egy 63 darabból álló II. Béla-kori lelet. 519