A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

számolói" ismertetik a különböző hazai és külföldi teológiák életét. Ábrahám Antal

100 halléi levelében arról tájékoztatja az olvasókat, hogy mit kell tudni, hogyan kell felkészülni, mert nem elég a német nyelvet beszélni, de ismerni kell Németország földrajzát, történelmét, irodalmát és nem utolsósorban a teológiai irányokat. Emellett a hazai ismereteknek is bővében kell lenni. Szabó Gábor

101 is halléi naplóját közli, melyben a hitvalló egyházról számol be. Ez nem egy a sok egyház közül — mondja —, „hanem az egyház". Ennek az egyháznak tagjai sokat szenvedtek Hitler üldözéseitől, mert nem értettek egyet politikájával. Forró Imre

102 Utrechtből, Farkas Ignác

103 Sorbonne-i egyetemről küldte beszámolóját: az egyetemről, a diákokról, a könyvtárakról, az ellátásról, a professzorokról írnak. A hazai beszámolók, levelek a cserediákok naplójegyzeteiből kerültek ki.

104 Tapasztalatokról beszélnek, élményeket adnak tovább, melyet a testvérintézmény, a másik Kollégium adott az alatt a néhány hét alatt, amit ott tölthetett egyikük-másikuk. Borús Dezső és Király Zoltán: a soproni diákéletről küldött beszámolót.

105 Beszámoltak D. Dr. Prőhle Károly (1875—1962) etika és dogmatika előadásáról, módszeréről, stílusáról. Az ifjúsági életről: az ifjúsági megbeszélésről, amely kötött időpontban létfontosságú kérdésekről dönt. A soproni diákok regős csoportjai járták a környező evangélikus falvakat népdallal és előadásokkal, de részt vállaltak Sopron kulturális életében is. Irodalmi és művészeti esték rendezésével voltak a magyar nyelvű kultúra terjesztői. László Dezső kolozsvári teológus „A mi munkánk"

106 címen küldött beszámolót a kolozsvári teológus életről, elsősorban az Ifjúsági Keresztyén Egyesületről és munkájáról. Ezek a beszámolók, levelek tágították a debreceni ifjak látóhatárát és fogékonnyá tették őket a többiek öröme és problémája iránt. A vizsgált korszakban megjelenik a diák-humor is a Közlönyben. „Instálom" című rovatban szedik össze eleinte csak a hazai — főleg debreceni — mindennapi nyelvbotlásokat, kiszólásokat, majd később a külföldi ösztöndíjasok, főleg az angol diákok „eseteit" adják közre. Tollhegyre kerülnek a professzorok és diákok melléfogásai egyaránt. Ezek a rövid, humoros megjegyzések nem bántóak, a mindennapok hangulatát tükrözik. A gyászhírek, nekrológok rovata most is megtalálható. Ebben az elhunyt pályatársakról jótevőkről, professzorokról, lelkészekről emlékeznek meg.

107 Irodal99 Pl. Szabó Géza: Tahi 1928. júni. 29—júli. 5. (Főiskolás diákgyűlés) = 1928/1929. 1. szám; Szokody Gyula: Impressziók a pataki konferenciáról = 1930/1931. 3. szám; S[eri] A[ndrás]: A Magyar Református Theológusok Szövetségének konferenciája és nagygyűlése, Debrecen, 1932. június 24—27. napjain = 1932/1933. 1—2. szám; (pf) [Pókos Ferenc]: A Theológus Szövetség vándorkonferenciája = 1934/1935. 1—2. szám; Pokol Béla: A balatonszárszói theológus konferencia = 1943/1944. 10. szám; Ifj. dr. Varga Zsigmond: A genfi theológusok között (a presingei csendesnapok 1942. nov. 4—7) = 1942/1943. 6. szám. 100 Ha Németországba készült tanulmányútra = 1938/1939. 10. szám. 101 1937/1938. 1—2. szám. 102 1932/1933. 9. szám. 103 1932/1933. 5—6. szám. 104 Szabados László: Nyári naplóm egy lapja = 1930/1931. 3. szám; Horsai Ede: Pápa = 1943/1944. 5. szám; Pető Lajos: Cserediák voltam Patakon = 1946/1947. 4. szám; Cserediák: Naplótöredék... = 1947/1948. 6. szám; stb. 105 1941/1942. 5. szám. 106 1924/1925. 7. szám. 107 Sass Béla (1865—1928) = 1927/1928. 3—4. szám; Harsányi István (1874—1928) = 1927/1928. 8. szám; Dr. Adamecz János (1903—1932) = 1931/1932. 8. szám; Dr. Pokoly József (1866—1933) = 1932/1933. 10. szám; Dókus Ernő (1852—1934) = 1933/ 1934. 5—6. szám; Dr. Erdős József = 1946/1947. 2. szám; stb. 513