A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.
ja ezek megvalósulásában. Az emberi kétkedés téteti fel a kérdést: „megérett-e az emberiség ezekre az eszmékre?" Választ nem ad, a történelemtől várja a megoldást. Jelentős helyet kapnak a versek 82 . Most is mint az előző korszakban részben alkalmiak — az egyházi évvel, az ünnepkörökkel kapcsolatosak —, részben az olvasó szórakoztatását szolgálják. Ezek a versek ifjúkori zsengék. Legtöbbjük csupán kezdeti próbálkozás. A többi főiskola hallgatóitól is elfogadtak és megjelentettek verseket, így is fenntartották a kapcsolatot ezeknek a főiskoláknak az ifjúságával. A másik kedvelt — bár nem olyan nagy mértékben művelt — irodalmi műfaj az elbeszélés. 83 Ezek az elbeszélések is összefüggésben vannak részben az ünnepkörökkel, részben a hivatással, a diák élet nehézségeivel és vidám élményeivel. Akadnak azonban elvontabb irodalmi próbálkozások is, melyek a „magas-irodalom" felé vezetik a szerzőket. Az elbeszélések száma — a lap terjedelmének csökkenése miatt — lényegesen kisebb, mint a század első tizennyolc évében. A könyvismertetések jelentősége megnövekedett. Az ismertetett könyvek három csoportba sorolhatók: teológiai, irodalmi és szociológiai. A teológiai könyvek között hazai és külföldi szakirodalom található. Ezek közül kiemelünk néhányat: Varga Jenő: Krisztus feltámadása. Három előadás. (Debrecen, 1940.) című könyvet Kecskés József ismertette: „Apologetikus színezetű, tisztán filozófiai fogásokkal és fogalmakkal felépített dolgozat. Nevezhető ez hitvédelmi vallásfilozófiai előadásnak" 84 írja róla. Illyés Endre a középiskolás lányok konfirmációjáról írt műve valláspedagógiai szempontból jelentős. 85 Fekete Péter és Kocsis Elemér 86 Riecker, Otto: Das evangelistische Wort (Güterloh, 1935.) című könyvét ismertette, közelhozva egy jelentős német protestáns teológus művét. A pápai református egyház történetét (Pápa, 1941) Tóth Endre (1899—1970), akkor pápai teológiai egyháztörténész professzor írta meg. A lapban Görzsönyi 87 ismertette, kiemelve az alapos kutató munkát, mely a műben mindenütt tapasztalható. Fehér Bertalan 88 egy bibliográfiát ismertetett, melyet Erdős Károly (1887—1971) egyetemi tanár, az újszövetségi tanszék professzora állított össze: Jézus a modern szépirodalomban (Debrecen, 1938) címmel. 31 művet foglal magába ez az annotált bibliográfia. Természetesen az irodalmi művek ismertetése foglalja el a legtöbb helyet: Ady, Móricz, Illyés Gyula, József Jolán, Szabó Pál, Tamási Áron stb. műveit ismertették. 1936-ban jelent meg Féja Géza szerkesztésében és bevezetésével Ady Endre: Jóslások Magyarországról című kötet. A róla szóló ismertetésben Eszenyi Lajos 88a hangsúlyozta, hogy „nem hivatásunk, hogy a könyvben foglalt politikai problémákkal foglalkozzunk, a benne tárgyalt vallási vonatkozású problémák, kell, hogy a jövő református lelkész nemzedékét érdekeljék,..." 82 Balázs Győző: Farsangéji varjak = 1920/1921. 5. szám; Gyülvészi István: Csillagok hullása = 1920/1921. 1. szám; Papp Kálmán J[enő]: Zöld mezőkön élek = 1920/1921. 4. szám; Solymosi József: A Gecsemáné kertben = 1927/1928. 1. szám; Farkas Pál: A sírkőfaragó éneke (több vers e cím alatt) = 1927/1928. 6—7. szám; Bartha Kálmán: Könyből gyúlt mosoly = 1943/1944. 7. szám; Kádár Ferenc: Tábortűz = 1947/ 1948. 6. szám; Kovács Tibor: A szavad = 1947/1948. 3. szám stb. 83 Szabó Irénke: A Rákóczi-harang = 1924/1925. 121. lap; Kesztyüsné Balogh Margit: Mese a. boldogságról = 1927/1928. 2. szám; Farkasfalvi Mauks László: A lugosi legáció = 1931/1932. 5. szám; stb. 84 1940/1941. 2. szám. 85 Középiskolás lányok konfirmációja és első úrvacsora vétele. Debrecen, 1940. Ism. Pótor Zoltán = 1939/1940. 12. szám. 86 1947/1948. 4. és 6. szám. 87 1941/1942. 3. szám. 88 1938/1939. 5. szám. 88a 1938/1939. 7. szám. 511
