A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

című vezércikkében az emberre irányítja a figyelmet, akinek élete megoldatlan: „Érdemes megfontolás tárgyává tennünk, hogy nem válnék e nagyobb díszére egyházunknak, ha a szegények, nyomorékok, elesettek felé terjesztené ki gondoskodását. Remélhetőleg nem gondolja a debreceni református egyház, hogy azzal a néhány szegény gondozásával, amit végez, az egyházat terhelő minden szociális kötelesség el van végezve. Minden bizonnyal úgy sem akarja feladatát megoldani, hogy kötelessége egy részét az államra hárítja. — Itt van az egyházkerület nyakán a sok állástalan segédlelkész... Másik oldalon ott vannak a tanyák, ahol legjobb esetben havonta egyszer szokott istentisztelet lenni... Mindenki érzi a bajokat, de ezek megoldására, sajnos jelen esetben nincs pénz. Miért kell addig templomainkat cifrázni, amíg mindenfelől testi és lelki nyomor kiált az ég felé?" A vezércikkek sokfélék, kitekintők és merészen vetik fel az ifjúság és a társadalom megoldásra váró kérdéseit. Mindenkor az emberiesség oldaláról közelítették meg a kérdéseket, és ha kellett, levonták bátran a következtetést is. A fentebb már említett „öreg Diák" így összegzi a tapasztalatát és az olvasók véleményét a háborúról és a békéről: „... Megismertük és meggyűlöltük a háborút, és 4 esztendei harc kellett hozzá, hogy megtanuljuk becsülni a békét."

33 Állásfoglalása a béke mellett egyben arra a feladatra irányítja a figyelmet, melyet Balázs Győző így fogalmazott meg: „Az ... élet mezején az értékek után kutató munkás a mi szerény lapocskánk is".

34 A Közlöny munkatársai is ezek után az értékek után kívántak kutatni akkor, amikor tanulmányaikkal jelentkeztek a hasábokon. Ezek a tanulmányok kismértékben önálló alkotások; átdolgozások, fordítások. A cél „... az egyéni önállóság fejlesztése.. Z'

35 és ezzel egyidőben a „pályatársi összetartozandóság nagy gondolatának hangsúlyozása .. ,

,,3e Ezeknek megvalósításában látták leginkább megközelíthetőnek a békés életet és az emberért érzett felelősség megélésének lehetőségét. A történeti vonatkozású tanulmányok a református egyház történetével kapcsolatosak. Szabó Gábor

37 és Jánossy Imre

38 Kálvin Institúciójáról írt történeti és ellemző tanulmányt. Arról az Institúcióról, amely a maga korában a leghaladóbban és legjózanabbul világította meg a Biblia reformátort üzenetét. Méliusz Juhász Péter (1536—1572) élete, munkássága szinte a kezdetektől foglalkoztatta a Közlöny munkatársait. Seres Béla

39 és Géczy Tihamér

40 írása a küzdelemmel telített, de nagyon céltudatos élet nagyszerűségét és eredményeit akarja szemléltetni. Méliuszt, „mint cselekvő alanyt" rajzolja meg Géczy Tihamér. Méliusz életét bemutatva a 16. század felekezeti harcai bontakoznak ki. „Egy küzdő életről, egy sokszor bősz hullámzást mutató életfolyamatról..." szól a cikk írója. A hányatott sorsú Komáromi Csipkés Bibliáról írt Kiss Sándor. A Hollandiában nyomtatott Bibliát elkobozták. A négyezer példányból pár száz került be az országba. Ennek története még a későbbiekben is foglalkoztatta a szerzőt.

41 A Közlöny megindulásától kezdve szinte állandóan helyet biztosított a galyarabokra emlékező ünnepi beszédeknek. Az ünnepi beszédek elkészítésére pályázatot írtak ki és a legsikerültebb beszédet mondta el szerzője kezdetben az ifjúi 32 1936/1937. 7. szám. 33 1918/1919. 3—4. szám. 34 1918/1919. 1—2. szám. 35 1919/1920. 1. szám. 36 1919/1920. 1. szám. 37 Reformátor és műve = 1935/1936. 7. szám. 38 Az első magyar Institúció = 1935/1936. 7. szám. 39 Emlékezés Méliuszról = 1923/1924. 1. szám. 40 Egy mozgalmas élet emléke (A magyar reformáció kezdetei: Méliusz Juhász Péter) = 1947/1948. 5. szám. 41 A Komáromi Csipkés Biblia szerződése és költségei = 1931/1932. 6. és 7. szám. 506