A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
II. osztály SZULFIDOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK A szufidos vegyületek képzésében résztvevő fontosabb fémek száma több mint 20. Ezek nagyrésze megtalálható a gyűjteményben. A magma felszínre törésekor kénhidrogén jelenlétében keletkeznek, túlnyomóan teléres megjelenésben. A felszín közelében az oxigén és a víz jelenléte miatt kevéssé állandóak. Az üledékes kőzetképződéssel kapcsolatosan másodlagos szulfidkiválás is végbemehet. Az idetartozó ásványokat négy alosztályra (A, B, C, D), а В alosztályt három főcsoportra osztjuk. Külön kiemeljük a Kárpát-övezetből származó arany-ezüst-telluridokat. A legtöbb darab a galenitből (35) és a szfaleritből (33) van, sok elveszett, esetleg, elbomlott a piritbői (119-ből 112), az antimonitból (80-ból 48) és a markazitból (65ből 59). A alosztály Fémgazdag vegyületek és nemesfém-telluridők Szilvanit AuAgTe 4 (a 6. ábrán az 1025-ös katalógusszámú darab látható) Hidrotermális Au-Ag-telluridos telérekben található. A példányok mind Erdélyből (R) valók, mégpedig Nagyágról és Offenbányáról. A darabokon — és a 6. képen — látható jellegzetes megjelenése. Gyakran képez ikreket és az ikerösszenövések sajátos rovásírásra emlékeztető rajzolatot alkotnak (írásérc). Nagyágit Pb 5 Au (Te, Sb) 4 S 58 A nemesfém-telluridos telérek ritkább ásványa. Minden darab a névadó lelőhelyről, Nagyágról (R) származik. A példányok tömött-leveles megjelenésűek, kivéve az 1035-öst, melyen pár mm-es fennőtt táblák alakjában látható. Megtalálhatók még a gyűjteményben: domeykit (402); pentlandit; chilenit (Andreasbergből, D); diszkrazit (393, 394); krennerit [Nagyágról, R (1028, 1029) és Dillenburgból, D]. Elveszett: hessit Rézbányáról (R) és az Altáj hg.-ből (SU). В alosztály Szulfidok egyes S-anionnal 1. főcsoport Háromdimenziós (térhálós) szerkezetek Argentit Ag 2 S Hidrotermális eredetű, főleg az Au-Ag formáció teléreiben található. A Kárpát-övezetben sok helyen előfordult, de legbővebben Selmecbányán (CS), ahonnan több példány származik. Érdekes példány a 425-ös, mert tömött kvarcban 1—2 cm-es diffúz határú gömböket alkot az argentit (tigrisérc). A szép kristályairól híres freibergi (DDR) darabokból kettő van, melyeken kalcitba bennőtt, különös vázszerű formákat képez az argentit (422, 423). Galenit PbS Főként hidrotermális érctelepeken található, annak szinte minden típusában. A Selmecbányái darabok egyikén (CS) félcentiméteres kockák mézsárga színű szfalerittel vannak együtt (433). Felsőbányai és óradnai (R) darabok is vannak. Érdekesebb példányok a következők: Pfibramról (CS) szabályos oktaéderek (487), Kantenbachról (CH) piromorfit utáni álalakok (475), Freibergből (DDR) baritban bennőtt érdekes alakzatú (496) és ismeretlen lelőhelyről gumós megjelenésű (499). Szfalerit (Horgkéneg) ZnS Széles hőmérsékleti határok között keletkezik, de legnagyobb mennyiségben hidrotermális telérekben. A Kárpát-övezetben a következő helyekről vannak darabok: Selmecbányáról (CS), Kapnikbányáról (R), Felsőbányáról (R). Legszebbek a selmecbányaiak — szép, világosgyantasárga színű, áttetsző kristályok (pl. 561). Megjegyzendő néhány kapnikbányai darab felirata: pl. „Horgkéneg pyrargirittel". E darabon (559) azonban csak tetraedritet találtunk szfalerittel. 50