A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

ki „Az önző óriás" с mesét. Az előfizetőkhöz a harmadik variáns jutott el. Gáli Mihály szerkesztőbizottsági főtitkár ajándéka. — 1942. október 31."

20 A két cikk, melyet kihagyattak az ember elembertelenedését teszi szóvá. Pokol Béla: A katonaság és a lelkipásztor című írása az uniformisba merevedett és mindentől csömört kapott emberről szól: „... a testi rendőrt megunt katona, undorral fordul el a lelkirendőrtől is és nem ijed meg többet az annyi sokszor emlegetett Istenharagjától."

21 — Az önző óriás című mesében az embert szerető és eladósodott önzetlen óriás és a takarékos, de embert nem szerető önző óriás, aki kormányfőtanácsosi címet kapott, áll szembe egymással. Takarékos volt, mert a rászorulókat nem ültette le az asztalához, hanem vérebekkel kergettette el. — Ügy látszik, mindkét cikkben a fasizmus előretörésének az idején ez a humánus hang sok volt a cenzoroknak. A Közlöny tartalma 1918 után még egy rövid ideig a Magyar Protestáns Theologus Szövetség hivatalos lapja, azonban az előző időszakban már jelentkező gondok, amelyek az országban működő különböző teológiai akadémiák ifjúságának elégedetlenségéről tudósítottak, egyre jobban élesedtek. „Elsőnek Pozsony, majd Sopron vonja ki magát a munkából, sőt a lap hivatalos jellege ellen is tiltakozik .. ,"

22 Nem volt összhang a szerkesztés elveiben, a háborús veszteségek, az anyagi nehézségek, és a távolság is elválasztotta egymástól a különböző főiskolák tagjait. A szakadék egyre mélyült és alig két év múlva már (1921/1922) csak a Magyar Református Theologus ifjúság lapja a Közlöny. A mélypont akkor következik be, amikor a lap hét év után ismét azoké lett, akiké volt: a debrecenieké.

23 A debreceniek hívták életre és hozzájuk tért vissza, bár szerették volna, ha valamenynyi protestáns teológus lapja lehetett volna. Ezt egy ideig sikerült is elérni. Talán ez volt a lap életében a csúcspont. Azonban ismét visszatért oda, ahonnan elindult: egy zárt közösség lapja lett, bár most már jobban kitekintett a több református teológiai főiskolások életére is, mint kezdetben. Közlemények, hírek, esetleg cikkek is megjelentek a többi — különösen — a református teológiák ifjúságától, ifjúságáról. Tudatos, tervszerű szerkesztésről még a professzori vezetés idején sem lehet beszélni. Mondhatni, hogy mindig annyit közöltek, amennyi éppen kéznél volt. Minden szám első oldalán — kezdetben alkalomszerűen, a 49—76. évfolyamokban viszont rendszeresen — megtalálható a vezércikk. Tartalma időről időre az intézményi élet változó eseményeit követi. Az ifjúság életével, a Közlönnyel 20 Az 1941/1942.(72. évf.) 13. szám (szeptember) tartalma: első változat: Boros Dezső: Munka — jutalom; Bütösi János: Gedeon győzelme; Pokol Béla: A terméketlen fügefa; Vargha Balázs: Revíziót?; Pokol Béla: A katonaság és a lelkipásztor; Leborulva, de nyitott szemekkel [Ignácz Rózsa két írásának részletéről]; görzsönyi:Az önző óriás (mese); Hírek; második változat: Boros Dezső: Munka — jutalom; Bütösi János: Gedeon győzelme; Pokol Béla: A terméketlen fügefa; Vargha Balázs: Revíziót?; Horsai Ede: Erdélyi tükörcserepek; Ónodi Szűcs Ferenc: Űj-élet várás (vers); görzsönyi: Az önző óriás (mese); Leborulva, de nyitott szemekkel [Ignácz Rózsa két írásának részletéről]; Hírek; harmadik (az olvasókhoz elküldött) változat: Boros Dezső: Munka — jutalom; Bütösi János: Gedeon győzelme; Pokol Béla: A terméketlen fügefa; Vargha Balázs: Revíziót?; Horsai Ede: Erdélyi tükörcserepek; Ónodi Szűcs Ferenc: Űj-élet várás (vers); Adorján István: A külmisszió és a theologus gyülekezet; Leborulva, de nyitott szemekkel [Ignácz Rózsa két írásának részletéről]; Hírek; 21 Pokol Béla: A katonaság és a lelkipásztor = 1941/1942. 13. szám. 22 Kerekes János: Hét évtized = 1940/1941. 4. szám. 23 1927/1928. 3—4. számtól. 504