A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lévay Botond: Tücsökzene. A költői személyiség néhány kérdése

egész mű anyagának a fele. De ez a nagyszámú epikus vers nem okoz stagnálást a Tücsökzene egészében — mint ahogy a múlt emlékeit idéző verstípus epikus sajátosságai ezt megszabnák —, mert a változó idősíkok adják a művészi alakítás leglényegesebb eszközét, s éppen a verstípusokkal bizonyos értelemben ellentétes hatást váltanak ki. Szabó Lőrinc állandó, különböző idősíkokban való jelenléte biztosítja a Tücsökzene örökké pulzáló hatását térben és időben egyaránt. Jóllehet ezek az idősíkok szinte eggyé olvadnak az olvasmányélményben, hiszen minden versben szinte több idősík is jelen van, csak az élményalkotó domináns alapján választjuk szét őket a vallomásosság szülte verskohóból. A különböző idősíkok meghatározásánál az emlékanyag és az azt felidéző költői személyiség élő időbeliségét vettem alapul, vagyis a verset létrehozó érzelmi felszültség költői megnyilvánulását. Ha a költői jelenlét egyértelműen a múlt egyetlen epizódjánál időz, és az ehhez kapcsolódó pillanat benyomását közli (mintha a vers valóban akkor, régen született volna) — a költemény idősíkja: a múlt. A Tücsökzene csaknem fele múlthoz kötött. Csupán a Nyitány 7 verse nem múlt-idősíkú, a többi részben ez az idősík dominál. (Különösen a személyiségfejlődés életrajzi állomásait tárgyaló részekben: II. 17; III. 33; IV. 76; V. 57.) A múlt megidézése is lehet többsíkú: 261 Vissza, Gyarmatra с — melyben az öregedő költő a gyermekkorra emlékszik vissza, ezért domináns idősík a múlt. Az időrétegek valóságos időnek felelnek meg, — ebben igaza van Lukáts Jánosnak, de az már pontatlan megállapítás, hogy „az' időszemlélet nem fejlődik a műben, kezdettől a végleges szinten mozog"

13 — ez alól éppen az előbb említett vers kivétel. Holott az emléket létrehozó, alakító, abban aktívan élő személyiség időbelisége közvetíti számunkra az élményt, kimutatható idősíkkal. Nem az időszemlélet fejlődéséről van szó, hanem annak tetszőleges változtatásáról, ezért beszélhetünk a megidézés különböző idősíkjairól. A költői személyiség aktivitása tehát nagymértékben befolyásolja az emlékezés frisseségét. Ezért különböztethetünk meg a tiszta múlt-idősík mellett a múlttal kapcsolatosan több idősíkot is: folyamatos múlt (melyben nem csak egyetlen élmény vagy epizód egyetlen időpillanata van jelen, hanem évek, esetleg évtizedek élményét, élettapasztalatok azonos minőségét villantja fel a költő); jelenbe belenövő múlt (melyben az egykori élményt vagy emléket Szabó Lőrinc a vers realizálásáig követi); jelenben a múlt összefoglalása (melyben a múlt élettényeit elemzi, összefoglalja a költő. Sokszor az életrajz hézagait pótolva, inkább láttatva-elbeszélve közvetít.) E két utóbbi idősík elenyésző számú versre jellemző: a jelenbe belenövő múlt 10, a jelenben a múlt összefoglalása mindössze 14 költeményre jellemző. Több mint négy évtized kellett hozzá, hogy végre, szív szerint, békét kössünk egymással, újra, mind. Ma már dér lepi mindkettőnk fejét. Ez hozott össze, a Rettenetes Év. 13 Apám Itt a régi, családi-gyermekkori emlék élményidéző múlt-síkját a vers születésének 1945-ös élményei elhomályosítják, a családtörténeti összefoglalás a jelenben íródik, az aktualizáció nem a múltnak, a jelennek szól. A múlttal kapcsolatos, leggyakrabban előforduló idősík a Tücsökzenében (a múlt-idősíkon kívül) a folyamatos múlt-idősík. 102 versben mutatható ki, az első és az utolsó két rész kivételével valamennyi „történeti" ciklusban előfordul, főleg a IV. rész 67 és az V. rész 25 darabjával szembeszökő. Ezekben a költeményekben Szabó Lőrinc több azonos minőségű élményt közöl, ábrázol, időszako13 Uo. 336. 490