A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc ijfúkora, pályakezdése

Itt ismerkedett meg többek között Martyn Ferenccel, Káplár Miklóssal.

26 Rippl-en kívül Művészház-beli művésztársai (Egry, Kernstok stb.), valamint a nagy művészettörténészek: Lyka mellett Petrovics Elek, Rabinovszky Máriusz vallották ugyanazt, mint Rippl: egyik legnagyobb szobrászunk Medgyessy. 1914-ben egy debreceni megrendelésnek tesz eleget: falifülkébe „Pieta"-t mintáz. Mint kéziratos naplójából kivehető: a görög katolikus püspöki hivatal egyik munkatársának készíti, de a megrendelő bomba (pokolgép) robbanás okozta halála miatt nem valósul meg a szobor.

27 A megrendelő halála után valóságos bombák robbantak. Kitört az I. világháború. Medgyessy Ferencnek is be kellett vonulnia, császárvadász főhadnagy orvosként. Ismét gyógyítani kényszerült, de ahogy módját ejthette, rajzolt, mintázott. A frontról írt levelei beszámolnak munkájáról, de fotókat, rajzokat is. küld. Vázlatfüzetei egyre telnek, tájképekkel, portrékkal, ló-lovas ábrázolásokkal, hősi emlékmű tervekkel. Vázlatfüzetében megjelenik a halottak fölött a jelképes nőalak, a békeangyal. Az 1914—18 közti időszak leghívebb krónikása Medgyessy vázlatfüzeteinek tömege (hagyatékként, a Déri Múzeum tulajdonában).

28 Megismerjük rajzaiból Galíciát, annak földjét és népét, a háború hétköznapjait és drámáit. Tájképek, építészeti emlékek, ló-lovasábrázolások, arcképek, karikatúrák stb. egyaránt megtalálhatók e szerény füzetekben. Medgyessy derűs életszemléletére jellemző, hogy a szépet, az egészségeset kereste és találta meg maga körül, ha tehette. Legszebb grafikái ünnepi viseletbe öltözött ukrán és lengyel lányokat ábrázolnak, de megjelenítik a mezőn hajladozó, sarlózó, gereblyéző, vagy a folyónál mosó, pásztorkodó nőket. Szép számmal találunk az anyagban aktokat, pl. a „Mosakodó nő" kisplasztika rajzi előzményeit. A fiatal szobrász egyik legnagyobb élménye Kienich Mária megismerése, s gyermekük megszületése volt. Hallatlan gyöngédséggel ábrázolja szeretteit: a mosakodó, dolgozó terhes nőt, majd a gyermeket tápláló anyát. A „Nehéz szülés" с expresszív erejű krétarajz modellje ugyancsak Mária lehet. 1917-ben készült „Kislányom feje" és „Szoptató anya" с kisplasztikája, ez utóbbi az életmű egyik kiemelkedő remeke. Valóságos rajzos napló a 13-as és a 17-es füzet. 1915 júniusában kezdte meg Stanislauban, júliusban már Halicson folytatta. Beteg katonákat, többek közt magát is megjelenítette. Szeptemberben már Novosidkán találjuk, itt számtalan rajzot, vázlatot, karikatúrát készített feljebbvalóiról. Ezek felhasználásával mintázta meg portrészobrait. Az 1916-os évben készített rajzok nagy százaléka mozdulattanulmány s lovakat, lovagló katonákat ábrázol. Előzőleg, 1915-ben készítette első lovasszobrát, ennek a témának továbbfejlesztéséhez gyűjtött anyagot. 1917-ben mintázta meg közvetlen élményei (maga is lovagolt) alapján az „Ágaskodó ló"-vat, majd 1922-ben a „Kis lovas"-t. 1916-ban három síremléket készített a fronton. Egyik dragonyos tisztet ábrázoló relief volt, másik magyar ornamentikát ábrázolt, a harmadik egy haldokló aktot nőalakkal (kőből faragott szobor). A domborműről írja: „Ez az egyik sírkövem, — most csinálom a harmadikat de azon már egész alakok vannak és nem egyesek részére, hanem nagyobb ütközetek emlékére készülnek". A fentemlített kétalakos szobor Podhajcében maradt, de fénykép alapján 1927-ben rekonstruálta. Ekkor, a Horthy korszak művelődéspolitikája, s annak képviselőtestülete, a Hősi Emlékeket Bíráló Bizottsága nem fogadta el ezt az őszinte, mély gyászt kifejező szép szobrot. 1917-ben Brzezanyban, 1918-ban Cormonsban és 26 Ld. részletesebben Sz. Kürti Katalin: A képzőművészetek Hajdúböszörményben c. tanulmányát (In. Hajdúböszörmény építészete, képzőművészete с könyv. Hajdúböszörmény, 1979.) és az ott közölt irodalmat. 27 Ld. a kéziratos napló 1914/1. tételét az OSZK 25/18. fóliájában, valamint Kaplonyi i. m. 127. 28 A hagyatékról Sz. Kürti Katalin ad részletes leírást a Déri Múzeum 1979-es évkönyvében. 370