A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Szücs Ernő: A Gazdák Sütődéje Rt. 1911–1944 között

mesterek ki is használták ezt a lehetőséget. Ugyanakkor az igazgatóság 1938. évi jelentésében a következőket olvashatjuk: „Sajnos árban a versenyt velük felvenni nem tudjuk, mert nekünk úgy közterheinket, mint a törvényes munkabéreket meg kell fizetni. Éppen elég ráfizetést kell elviselnünk a mélyen alákínált közszállítási pályázatainknál... ez évben lépett életbe úgy a tisztviselők, mint az ipari munkásság részére a minimális munkabér és a kötelező fizetéses szabadság megadása.'"

17 Az igazgatóság részéről több más évben is panasz volt a kismesterek által támasztott esztelen verseny miatt. Közölt táblázatunk összefoglalóan, jól tükrözi azokat az eseményeket, amelyeket az előzőekben a vállalati tőke kérdésénél, a tulajdonosok változása résznél leírtunk. De az itt közölt adatok alátámasztják a boletta rendszer, illetve a kismesterek által támasztott tisztességtelen verseny által a vállalatnak okozott károkról általunk közölteket is. Kitűnik azonban az is a táblázatból, hogy 1939-től kezdve, a hadikonjunktúra időszakában a nyersanyag-hiány, a magasabb munkabérek ellenére is jövedelmezővé vált az üzem, s addigi tőkeveszteségeit fokozatosan bepótolta, sőt jelentős felhalmozásra is képes volt. Érdemlegesnek tartjuk a figyelmet arra is fordítani, hogy a közölt 32 évi adatból 20 alkalommal nyereséggel, 11 évben veszteséggel, 1 évben pedig sem nyereséggel, sem veszteséggel zárult a mérleg. A vállalat nyereség- és veszteség-kimutatása

/iS Az év + nyereség és Az év + nyereség és Év + nyeresége — veszteség Év + nyeresége — veszteség Év — vesztesége szia. állása Év — vesztesége szia. állása koronában koronában pengőben pengőben 1912 -58 060,21 -58 060,21 1925 + 262,52 + 262,52 1913 -10 224,95 -68 285,16 1926 -4 632,20 -4 369,68 1194 -9 069,29 -77 354,45 1927 + 5 013,02 + 643,34 1915 + 6 029,44 -71 325,01 1928 + 859,04 +1 494,38 1916 + 854,39 -70 470,62 1929 -1 810,77 -316,39 1917 -234,62 -70 705,24 1930 + 744,49 + 428,10 1918 -674,81 -71 380,05 1931 -10 966,48 -10 558,38 1919 -29 096,07 -100 476,12 1932 -20 418,22 -30 976,60 1920 + 111778,67 + 11 302,55 1933 — -30 976,60 1921 + 40 349,58 + 51652,13 1934 + 680,85 -30 295,75 1922 + 661 227,71 + 712 879,84 1935 -1204,31 -31500,06 1923 +10 844 550,41 + 11557 430,25 1936 + 840,76 -30 659,30 1924 +14 641 660,— + 26 199 090,25 1937 + 550,69 -30 108,61 1938 + 76,37 -30 032,24 1939 + 5 525,20 -24 507,04 1940 + 10 157,03 -14 350,01 1941 +48 141,91 + 33 791,90 1942 + 19 605,51 + 53 397,41 1943 +10 826,96 + 64 224,37 Csökkenti azonban ennek — bár jónak egyáltalán nem mondható, de mégis — a pozitívnak tűnő aránynak értékét, hogy a nyereséggel záruló évek közül öt az első világháborút követő infláció éveire jutott, más nyolc esetben néhány száz 47 Uo. 48 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 70., 73. és 89. Megjegyezzük, hogy az 1942-es, 1943-as években a mérlegek szerint nem ilyen összeg szerepel a „Nyereség—Veszteség számlá"-n, mert ezekben az években jelentős osztalékot, jutalékot stb.-t is fizettek, így a mérlegbe csak az osztalék kifizetése utáni kisebbített összeg került be (1942-ben 22.963,41, 1943-ban 10.826,96 pengő). 338