A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - Szücs Ernő: A Gazdák Sütődéje Rt. 1911–1944 között
arról sem feledkezett meg, hogy saját érdekében i s tevékenykedjen. Míg 1934ben 200 db részvény birtokában volt feleségével együtt, 1937-ben 600 db, 1940-re pedig már a vállalat részvényei 91%-ának lett a birtokosa. 26 Vele és mellette újra debreceni tanárok, tisztviselők, szabadfoglalkozásúak tulajdonába került az üzem. A németek — bevonulásuk után (1944. március 19.) nem sokkal — Galamb Ferencet letartóztatták és internálták, ahonnan többé nem tért vissza. Az üzem épületeit a második világháborúban 25 000 pengős bombakár érte, de működőképes maradt. A város felszabadításáért folyó harcok során újabb károk keletkeztek, ennek ellenére a gyár résztvett a Vörös Hadsereg ellátásában. Először 1944. október 19-től november 7-ig, majd 1945. augusztus 2-től 1946. augusztus 15-ig a szovjet hadsereg kezelésében működött az üzem. Közben (1944. november 7. és 1945. augusztus 2 .között), háromnegyedéven át a Debreceni Népszövetkezet üzemeltette. A sütöde irányítása 1946 szeptemberében került vissza özv. Galamb Ferencné és fia kezelésébe, ők készítették el azután a vállalat forint nyitó mérlegét 1947 júniusában, amely szerint a vállalatot 98 ezer forint értékű háborús kár érte. Az épületek, felszerelések, készletek együttesen 228 ezer forintra voltak becsülhetők, míg a sajáttőke 3 ezer db 50,— Ft-os részvényből (150 ezer) és 73 ezer forint különböző tartolékokból állt. 27 A Gazdák Sütődéje az államosítást követően, 1949-től, mint a Községi Kenyérgyár I. számú sütődéje működött egészen 1977-ig, amikor is az új, modern Böszörményi úti kenyérgyár üzembelépésekor termelését, 65 évi tevékenységét abbahagyta. A vállalati tőke kérdésénél kell beszélnünk az üzem által igénybevett hitelekről is. E kérdés vizsgálata elvezethet bennünket az üzem saját tőkeerősségének vizsgálatához is. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a vállalatnak olyan mértékben kellett hiteleket felvennie, amilyen mértékben a forgalom megkívánta. Lényegében tehát a kölcsönök mértékét a forgótőke hiánya szabta meg. A 80 ezer korona alaptőkével induló vállalatnak 1912 végére 146 korona értékű épület, gép, felszerelés, ló stb. volt tulajdonában. Magátólértetődően ezek létrehozása az üzem sajáttőkéjéből nem nyerhetett fedezetet. A részvényesek — mivel debreceniek voltak — a város egyik legnagyobb pénzintézetéhez, az Alföldi Takarékpénztár Rt-hez fordultak segítségért. A Takarékpénztár ekkor 76 ezer korona hitelt nyújtott .Ezt a kölcsönt alapvetően változatlanul a következő évben is igénybe kellett venni, sőt még további 71 ezer korona váltóadóssága is keletkezett a vállalatnak. Mindez egyre veszélyesebbé vált, hiszen a lisztkereskedőknél, malmoknál levő tartozásokkal együtt az adósságok összege már az alaptőke kétszeresét is meghaladta. A veszély nemcsak abban rejlett, hogy a vállalat hitelképessége kimerült, a gyártás folytatásához és a vevőszerzés érdekében rendszerint hitelbe történő eladásokhoz nem állt megfelelő anyagi alap rendelkezésre, hanem abban, hogy mivel a Gazdák Sütődéje nem készpénzért vásárolt, így úgynevezett hitelezési százalékot is kellett fizetnie a malmoknak és lisztkereskedőknek, illetve a Takarékpénztárban felvett kölcsön után magas kamatot számoltak fel. Még ez utóbbi faktorok a vállalat jövedelmezőségét kérdőjelezték meg, addig a hitel kimerülése az üzemelést, egyáltalán a gyár fentmaradását tette kétségessé. Sajnálatosan az 1913-at követő három év sem hozott javulást e téren a vállalatnál, sőt, egyre nőtt az idegentőke aránya. Valamelyes, de nem lé26 Országos Levéltár (továbbiakban = OL) Z 17. MNB debreceni fiókja 17. doboz és OL Z. 19. 17. doboz 6. tétel és HBmL évkönyve IV. 1977. (Szerk.: Gazdag István, Debrecen, 1977.) 105., valamint Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1942— 1943. évre. Galamb mellett az igazgatóság tagjai voltak még a különböző időpontokban: Dr. Csikós István tiszti orvos, dr. Ménes Lajos ügyvéd, dr. Szilágyi Béla szállodaigazgató, Fogarassy József, Vincze János, Gavallér Gábor ny. Máv főintéző, Ujvárosy József ny. adónyilvántartó, dr. Sztankay Gyula ny. Máv főtanácsos. 27 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 89. 330