A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - Nyakas László: Könyves Tóth Mihály ismeretlen olmützki levele
nap több levél érkezett", s ő is megírt mindent, mit megírni szabad volt, s lehetett." 53 A Karolinához írt levelet írója így írta alá: Könyves Tóth Mihály. Itt az a kérdés vetődik fel: honnan tapadt a „Könyves" előnév a Tóth név mellé? K. Tóth Mihály atyja könyvkötő volt, sőt a nagyapja is. Nagyapja viselte még a „könyves" nevet, de apja teljesen elhagyta, mert restellte, hogy kompakter letere őt „Könyves"-nek nevezik. Tóth Mihály pap korában vette fel újra a „Könyves előnevet, de „nem hiúságból, de az akkori viszonyok követelése folytán igazán kényszerűségből". Mikor későbbi feleségét: özv. Király Jánosné, Meggyessy Esztert megkérte, a mindkét részről régi nemességgel dicsekvő Király- és Meggyessy-család kijelentette, hogy a szép özvegy „nem nemes ember"-hez a család akaratából nem mehet férjhez. Tóth Mihály még szüleitől hallotta, hogy ok nemesek, hogy Szatmár megyében Nagykárolyban s Biharban vannak még életben Könyves Tóthok. Meglátogatta őket, s hiteles anyakönyvi kivonatokkal bizonyította, hogy nagyapja valóban tagja a Könyves Tóth családnak. A nemesi bizonyítványt Bihar megye közgyűlése 3 példányban adta ki Mihály, Antal e s Lajos testvéreknek. A Tóth Mihályé és a Lajosé elveszett, de az Antalé megmaradt. Ez okmány szerint a törzsapa: K. Tóth Mihály Nagyváradról, Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem titkára volt, ki is őt „pro meritis litterarns" (tudományos erdemei alapján) a „Könyves" melléknévvel emelte nemesi méltóságra mely nemességben 1694-ben I. Lipót is megerősítette. r Váradi Tóth Mihály Rákóczy Zsigmond fejedelemtol a varadi varban lbU7. dec 26-án nyerte armalisát, melyet Bihar megyében, az 1608-as közgyűlésen Makai János jegyző hirdetett ki. Címere: kék mezőben férfi kar könyököl, kezében szekercét tart. Dísze: nyílt arany korona. 54 Még Tóth Mihály ifjú korában 53 L.: a levél 15. old. Hnnc 54 L.: a levél 16. old. — K. Tóth Kálmán írása. Debrecen, 1895. febr. 4. 315