A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Román Márta: Könyves Tóth Mihály emlékek a Déri Múzeumban

Román Márta Könyves Tóth Mihály emlékek a Déri Múzeumban A Déri Múzeum Általános Történelmi Dokumentációs Gyűjteménye őrzi azt a levelet, melyet Könyves Tóth Mihály írt Olmützből 1851-ben, s melyet az alábbiakban közlünk. Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész prédikátori tevékenységét már számos alkalommal méltatták, annál is inkább, mivel egyik igen népszerű helyi alakja volt az 1848—49-es szabadságharcnak, sőt, a debreceni nép körében a XIX. század második felének is. Elismert prédikátori tehetségén túl — hívei és kortársai „aranyszájú" jelzővel illették — közrejátszott ebben az is, hogy a szabadságharc leverése után hét évet töltött rabságban „lázító beszédei" és a szabadságharcban való tevékeny részvétele miatt. Kortársai és sorstársai leírása szerint nagy méltósággal viselte a fogságot.

1 Kiszabadulása után néhány év kényszerű kihagyásával tovább folytatta lelkészi tevékenységét. Az alább közölt levél életének a fogságban töltött szakaszából való, s úgy gondoljuk, méltó arra, hogy szövegét teljes egészében közöljük, hangulatát, mondanivalóját, tartalmát és nem utolsó sorban debreceni vonatkozásait figyelembe véve. Dolgozatunk célja továbbá, a levél kapcsán, a Déri Múzeumban található öszszes Könyves Tóth Mihály-emlék számbavétele, s — mivel számuk nem oly nagy —, azok közzététele. Részletesebben foglalkozunk a már említett levéllel, s külön csoportosítást kapnak az egyéb írott, illetve tárgyi emlékek. Szükségesnek látszik néhány sorban leírni a közölt anyag írójának, illetve tulajdonosának rövid életrajzát. Könyves Tóth Mihály 1809-ben született Debrecenben, iskoláit is itt végezte. Egyik életrajzírója szerint „Könyves előnevét nem önkényesen vette föl, hanem, mint nemesi előnevet használta ... már apja, sőt nagyapja is könyvkötő volt, s egyik ősük Könyves melléknévvel magyar nemességében már 1694-ben I. Lipót magyar király által is megerősíttetett."

2 A teológiai tanulmányok befejeztével magánnevelői állást vállalt, majd külföldi egyetemi tanulmányútra ment Bécsbe és Németországba. 1836-ban kezdte papi pályáját mint segédlelkész Szoboszlai Papp István mellett, s még ez év novemberében az azóta már lebontott „külvárosi" Ispotály templom lelkésze lett. Hat év múlva — Buday Ézsaiás halála után — 1842 májusában belvárosi lelkészszé választották. A szabadságharc kitörése után lázító prédikációkat tartott, majd „Szent lelkesedéstől hevítve, Debreczen város tanácsának fölhívására a debreczeni nemzetőrökkel tábori lelkészül ment az aradi táborba."

3 Ezen ténykedése miatt a szabadságharc leverése után halálraítélték, majd az ítéletetet átváltoztatták 20 év várfogságra, de — egy nagyméretű amnesztia révén — hét év után kiszabadult. Mivel egyházi hivatal viselésétől eltiltották, 1863-ig különféle állásokat töl1 Czelder Márton, 1887. 108. 2 Csiky Lajos: Könyves Tóth Mihály; Debreceni Képes Kalendáriom, 5. évf. (1905.) 19. 3 Csiky i. m. 24. 285