A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - P. Szalay Emőke: Debreceni céhedények

Vizsgalatunkba csak azokat az edényeket vettük be, amelyek kifejezetten az egyes céhek közösségi edényei voltak, de nem vontuk bele pl. a céhek által a református egyház számára készítetteket, amire szintén több példát sorolhatunk. Ilyen az ötvös céh által készíttetett, a Nagytemplom edényei között szereplő ónkanna vagy a szabók által adományozott ezüstkanna. Belevettük viszont a Kossuth utcai református templom edényei közül azokat az ónkannákat, amelyek feliratuk tanúsága szerint eredetileg a mészáros és szíjgyártó céh edényei voltak és csak 1871-ben a céhek hivatalos megszüntetése után ajándékozták az egyháznak.

44 Az alábbiakban anyaguk és készítési idejük szerint csoportosítva sorolom fel az ismert edényeket. Ezüst tárgyak 1. Varga céh pohara 1621 Magyar Nemzeti Múzeum Lelt. sz. 55. 61. С Aranyozott ezüst. Csaknem vízszintes levélkoszorúval díszített talpú függőleges oldalú hengeres pohár széles alsó résszel, amely domború bordával csatlakozik a pohár felső részéhez. Oldala poncolt, benne élére állított három rombusz, belsejükben további kis rombuszok, körülöttük egyes és több ágú fürtszerű verejtékcseppek. Az osztógyűrű két oldalán meandervonalszerű díszítés. A kihajló szájpeiem alatt reneszánsz levélmotívumok, lambrequin díszítés, amelyek liliomformákkal nyúlnak be a poncolt felületbe. Alján pajzsban beütött MI mesterjegy és vésett Ceke Ianos 1621. A talp peremén vésett felirat: Debreczeni Varga Czéhé Ballá János Szerencsi János Uraimék Czéhmesterségiben 1703. Mag.: 19,5 cm, átm.: 9,8 cm. 2. Mészáros céh pohara 1636. Déri Múzeum Lelt. sz. VIII. 82. 2. 1. Ezüst, aranyozott talpas pohár. Széles vízszintes peremmel ellátott talprésze domborított ökörszemes mintájú sávval kapcsolódik a sima oldalú, talapzatszerű felsőrészhez. Szára viszonylag rövid, noduszát oroszlánfejek díszítik, kuppája tölcsér alakú, alján sodrott dróttal. A száj perem alatt két vonal között három sorban szaggatott vonalakból kialakított sáv, alatta lambrequines díszítés liliomos végződéssel. A szalagban ovális négytagú keretben F: M: D: T: Anno 1636. A kuppa közepén felirat: Renováltatot Ns Nts Szél István ur költségén 1798. Eszt-Ьеп. A kuppa alján három sorban domború pikkelydíszítés. Talpán D: I. PM. Talpában üveglappal befedett üreg, benne egy játékkocka.

45 Mag.: 17,5 cm, Talp. átm.: 7,9 cm, Száj átm.: 7,3 cm házművészeti Múzeum igazgatójának, Németh Annamáriának, a Nemzeti Múzeum főmunkatársának, Héjjné Détári Angélának és Szilágyi Andrásnak, az Iparművészeti Múzeum főmunkatársainak, akik segítségemre voltak az anyag összegyűjtésében. 43 A céhek alakulásának évszámait Béres András: A céhek iratai IX. 1—55. In: Helytörténeti források 1848-ig a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (Szerk.: Komoróczy György Debrecen, 1972.) 353—354., Takács Béla: Debrecen története 1693-ig с In: Debrecen története (Szerk.: Szendrey István) és Varga Gyula: Ipari termelés ipari társadalom In: Debrecen története II. (Szerk.: Rácz István). A szerzők szívességét ezúton is köszönöm. 44 A Kossuth utcai templom tulajdonában. A Tiszántúli Egyházkerület Igazgatóságának köszönetet mondok, hogy lehetővé tették a tárgyak tanulmányozását. 45 Közölte Zoltai Lajos: ötvösök és ötvösművek Debrecenben. (Debrecen, 1937.) 69. VIII. b. kép. Ujabban Bobrovszky Ida dolgozta fel a debreceni ötvösséget példamutató alapossággal A XVII. századi mezővárosok iparművészete. (Budapest, 1980.) с munkájában történeti alapokon művészettörténetileg is elemezve a fennmaradt tárgyi emlékanyagot. 181. 95. kép. 235