A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Ötvös János–Tóth József: Ornitológiai tallózás a debreceni Kollégium biológiai szertárának leltárkönyveibe I.

\ Ötvös János—Tóth József Ornitológiai tallózás a debreceni Kollégium biológiai szertárának leltárkönyveiben I. Debrecen művelődéstörténeti múltjából egy lapot szeretnénk felnyitni a Kollégium Gimnáziuma biológiai szertárának régi leltárkönyvei alapján. Debrecenben a Városi, majd a Déri Múzeum előtt már az 1850-es évektől a Kollégiumban múzeum működött rendszeres nyitvatartási időben (vasárnap délelőtt), múzeumőrrel és hivatalsegéddel. A múzeumban tudományosan feldolgozva, rendszerbe foglaltan természettudományi (ásvány, növény és állatgyűjtemény), archeológiai, értékes numizmatikai gyűjtemény és etnográfiai anyag volt látható. Fel sem mérhető, hogy mit jelentett művelődésileg a „maradi" debreceni polgár számára, hogy a kollégiumi múzeumban láthatta a poszméhnél valamivel nagyobb kolibritől kezdve az óriás bálna sziláig a természet csodáit. Ez a szép anyag részben vásárlás, részben a tudományt szerető és művelő tanárok ügybuzgalmából, továbbá a diákság és a városi közönség ajándékozásából gyűlt össze. A múzeum fejlődése 1903 után megakadt, a Városi, majd a Déri Múzeum megnyitása után jelentőségét elvesztette s az államsegély megvonása után rövidesen meg is szűnt. Természettudományi anyaga visszakerült a gimnáziumba (leltárilag ugyanis ide tartozott), ahol két háborút vészelt át anyagában károkat szenvedve. Legszámottevőbb a gyűjtemény madár anyaga (védett), most ezt mutatjuk be csak magyar vonatkozásban. I. Az egykori természetrajzi szertárnak 1856—1941 közti időből 2 leltárkönyve van. Az I. leltárkönyvet 1856-tól vezették 1913. évvel bezárólag. Mivel korlátozott lehetőségeink vannak, ezért első alkalommal csak ezzel foglalkozunk. A leltárkönyvet 1856-ban Kovács János kollégiumi tanár fektette fel. Ebben a leltárkönyvben a régebbi eredetű anyag is benne foglaltatik csoportosításban. Különösen kitűnik a madarak csoportosítása, mely korának megfelelően a legmagasabb szintű tudományos tájékozódást árul el. A későbbiekben a csoportosítás megszűnik, ugyanis az egyes darabok bekerülési sorrendben kerültek a leltárba. Tekintettel erre a látszólagos összevisszaságra, mi a rendszertani csoportosítást a Magyarország Állatvilága kiadványsorozat Aves — Madarak с darabja alapján eszközöltük. Az általunk bevezetett csoportosítást, a leltárkönyvben található rövidítések feloldásával együtt zárójelben közöljük. Az egyes családokon belül nemek szerinti csoportosítást nem alkalmaztunk, nem akarva megbontani a leltárkönyvi régi szemléletet. Az I. leltárkönyv anyagának buzgó gyűjtője, felügyelője a Kollégium tanárainak egyike — Kovács János volt, aki először a Tisza családnál volt nevelő, majd a gimnázium tanára lett 1856—1896 között. Mikor elfoglalta tanári állását, 200 db kitömött madarat hozott magával Gesztről (Bihar m.) az iskola számára. Ezt fejlesztette tovább buzgó gyűjtéssel. Magától érthető, hogy gyűjteményében többségben bihari vidékekről származó madarak szerepelnek. Érdekessége a leltárkönyvnek, hogy hortobágyi eredetű anyag nem szerepel benne — úgy látszik, 19