A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - Varga Gyula: Adalékok a debreceni céhes ipar és a mezőgazdaság kapcsolatához a XVIII. század végén
béli jelvényeit, mint pl. „a harang módjára tsengő nagy sarkantyút". 17 Az iparos legények nem látogathatják a parasztok mulatságait, általában tiltják őket a táncolástól. 18 Az iparos asszonyok, leányok sem járhatnak ingvállban, „puszii" nélkül, kötetlen fővel, csizma nélkül, mint a parasztok. 19 Ez az elkülönülés azonban csak a városi életre vonatkozhatott, hiszen a mezőgazdasági munkákat közösen végezték a parasztokkal. Az is bevett szokás volt — nemcsak Debrecenben —, hogy az iparos legények, de a földdel nem rendelkező mesterek is a parasztok földjén vállaltak részes aratást. Ennek lehetőségére olykor a céhszabályok is kitérnek. A mezőgazdasági munka nyilvánvalóan az iparosok földjén sem folyhatott másként, mint a parasztok birtokán. Az ipar és a mezőgazdaság több évszázados összekapcsolódásának a története nélkül nem lehet megérteni az ipar történetét sem. Csak kiragadott, de jellemző példaként említjük, hogy a XIX. század első felében, amikor Debrecenben az ipar rohamos sorvadását figyelték meg a történészek, lényegében nem történt meg a proletarizálódás, vagyis ipari „tartalékhadsereg" kialakulása, mert az iparból kiváló volt mesterek többségének volt földje s egyszerűen áttérhetett a mezőgazdasági termelésre. Az ipar és a mezőgazdaság viszonya azonban összetettebb kérdés, mint azt az előbb közölt átlagszámok mutatják. Hiszen a föld és az állatállomány korántsem egyenlő arányban oszlott meg sem az egyes iparágak, sem pedig az egyes iparos családok között. A közölt felmérés részletes elemzésre ad módot. Itt most csupán néhány összefüggésre hívjuk fel a figyelmet. A mezőgazdasághoz való kapcsolódásban nagy különbség van pl. a céhes és a céhen kívüli iparok között. A céhen kívüli iparosok, akik lélekszámban 11,5%-át tették ki az összes ipar űzőknek, a ház után való földeknek csak 8, a cenzuális földeknek 6,7%-át, az állatállományból a szarvasmarháknak 5,7, a lovaknak viszont 46,6%-át mondhatták magukénak. A lovak kivételével tehát úgy tűnik, hogy kisebb mértékben gazdálkodtak, mint a céhes iparosok. A lóállományuk viszont azért ilyen magas, mert ebbe a kategóriába tartoznak az őriősök, fuvarosok, akik maguk az iparosok összes lóállományának 96%-át bírták. Ebből azonban nem következik, hogy a céhen kívüliek intenzívebben művelték az ipart, hiszen ezek nagy részében néhány, többnyire újonnan beköltözött mester dolgozott (bádogos, órás, rézműves, üveges stb.), másokban pedig csupán a családok egy-egy tagja tevékenykedik, míg a többiek másfajta (pl. kereskedő) foglalkozást űzött. A céhes iparosok közül legtöbb földje átlagban a borbélyoknak volt, akiknél 22,5 hold föld esik egy-egy családra. 15 holdnál több földdel rendelkeztek átlagban a szappanosok, nyergesek, 10—15 holddal a késesek, asztalosok, gombkötők, mészárosok, kerékgyártók, szabók, tímárok, kalaposok, lakatosok, mézeskalácsosok, gubacsapók. Bár az állatállomány felméréséből — amennyiben az összeírás hitelességében hinni lehet — úgy tűnik, hogy a késesek, asztalosok, kerékgyártók, kalaposok, lakatosok nemigen csak maguk művelhették földjeiket, hiszen nem rendelkeztek megfelelő igaerővel. Különben az állatállományt illetően arra is figyelemmel kell lennünk, hogy egyes iparosok ebben az időben előszeretettel foglalkozhattak a marhakereskedelemmel, hiszen sokan olyan tekintélyes számú állatot tartottak, amely indokolatlan volt a föld nagyságához képest. A borbélyok közül kettőnek volt 15 darabnál több marhája, egynek 17 lova (s természetesen tanyája). A gubacsapók közt háromnak van tíznél több mar17 HBMLT. IX. 21. 1. Szabó legények articulusai 10. 1759: Vö. Bogdán István: Régi magyar mesterségek. (Bp. 1973.) 58. 18 „Vasárnapokon és Innepeken mivel a legények az ivó kutakhoz ki gyülekeznek, hejtelen játékokat, tánczokat követnek, nem engedtetik meg. Aki ennek utánna így tselekszik, 18 kr.-al büntettetik". HBMLT. IX. 24. 1. Szabó legények articulusai 9. 19 HBMLT. IX. 11. 3. Gubacsapó céh jkv. 1790. 3. 169