A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Rácz István: Debrecen város tanácsának 1785. évi összeírása. Forrástanulmány

sítjük. A társadatok segítségével azonban esetenként — egészében vagy bizonyos vonatkozásaiban — megkísérelhetjük több időbeli metszetbe is beilleszteni. Ebben a korban már központilag meghatározott kérdőíveket bocsátottak ki mindenfajta állami összeíráshoz. A válaszokat azonban a helyi törvényhatóságok foglalták írásba. A forráskritika szempontjából ezeket az alapmeghatározókat feltétlenül hangsúlyoznunk kell. Az államhatalom szándéka világosan és egyértelműen kiolvasható a kérdésekből, de a beküldött válaszok már komoly mérlegelést igényelnek. Ki kell belőlük szűrni azokat az esetleges fogyatékosságokat, amelyek tájékozatlanságból vagy szándékosságból származnak. A forrás értékét, megbízhatóságát ezeknél mindenekelőtt az dönti el, hogy a megkérdezettek előnyökkel vagy hátrányokkal számolhattak az összeírások nyomán, avagy közömbös hatásúnak vélték. Az előnyök reményében felnagyíthatták vallomásaikat, hátrányoktól tartva pedig csonkává torzíthatták a forrás valós értékét. Amennyiben azonban közvetlenül visszahatás nélkülinek ítélték a kérdésekre adott válaszokat, nem volt érdekük a tényleges helyzetet szépíteni vagy az értékét alábecsülni. A kutató leginkább ilyenkor számolhat a forrás viszonylagos objektivitásával. A debreceni tanácsnak önmagáról — személyenként — a következő 14 kérdésre kellett választ adnia: 1. Nomen et cognomen 2. Caracter 3. Aetas 4. Modernus caracter et gradus ad hunc 5. Anni servitii 6. Ultrum conjugem et proles habeat? 7. Utrum proprias facultates possideat? 8. An manus suum peculiari vel mediocri, zelo aut negligenter obeat? 9. Utrum studia et quales lingvas calleat? 10. An notitiam regnorum et cujus habeat? 11. Ad quid sit maximé applicabilis, an bonam scripturam habeat? 12. An vitam bonam et christianam ducat? 13. An erga superioritatem morigerum et obsequiosum se exhibeat? 14. An lusui, potui vel quibus excessibus deditus sit? A fenti összeíráshoz a tanács még két összeírást csatolt. Az egyikben az elöljárók hivatali beosztását összegezte, a másikban pedig azok fizetését és felekezeti hovatartozását regisztrálta. Az összeírás elsősorban a választott tisztségviselőkre terjedt ki, de az adminisztrációs-hivatalnoki kart is magábafoglalta. így végül is az összeírok a következő hivatali egységek szerint rendszerezték conscriptiojukat: 1. kistanács vagy magisztrátus, 2. választott hites közönség vagy nagytanács, 3. physichi ordinarii vagy orvosi rendbe tartozók, 4. nótáriusok, 5. kancellisták. Az összeírásból mindenekelőtt a választott és a kinevezett tisztségviselők kilétéről és számszerűségéről tájékozódhatunk. Ekkor a debreceni magisztrátusban 13 szenátor s a polgármester (consul) foglalt helyet, összesen tehát 14 fő, ennek élén a főbíró állt. Megjegyzendő, hogy az összeírásból az akkori főbíró, Domokos Lajosra vonatkozó adatok kimaradtak. Bizonyára azért, mert az összeírást ő végeztette el és terjesztette tovább. Ekkor egyetlen szenátori szék állt üresen, a Vecsei Jánosé, aki az összeírás évében meghalt. így az alábbi elemzésünk a magisztrátus 13 tagjára vonatkozik. Az esküdtek száma a nagytanácsban 56 főre rúgott. Közülük is ebben az évben kettő meghalt, helyüket az összeírás időpontjában még nem töltötték be, így valójában 54 esküdt adatai állnak a rendelkezésünkre. A városban ekkor két orvos működött, a messze földön híres Weszprémi István és Csapó József. Szorosabban kapcsolódik azonban a tanácsi munkához a nótáriusok és a kancellisták. Az előbbiek négyen voltak, az utóbbiak pedig nyolc főt számláltak. Így végül is a tanács akkori értelmezése szerint — a főbíróval együtt — 85 főből állt a város 152