A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

HAJDÚSZOBOSZLÓ — Köztemető. A hajdúszoboszlói Köztemető egy IV— V. századi császárkor végi temetőre települt. Évek óta sírásáskor — edények, gyöngyök, karperecek kerültek elő. 1977-ben téglavörös, korongon készült, gömbölyű hasú, lapos, tal­pas csupor került elő s egy füzér pasztagyöngy; négyszögletes és lecsiszolt hasáb alakúak, zöld, fehér, okkersárga, bordó színűek. 1980 júniusában újabb leletek kerültek elő; 1. gönbölyű hasú, kihajló peremű, korongolt edény, pereme alatt s hasán egymást metsző félkör alakú festett díszítés nyomaival, (m = 15,9 cm; sz.á. = 13,8 cm; f. á. = 8,3 cm (I. tábla 14. kép). 2. Téglaszínű, mélyen ülő tal­pas csupor, korongolt. Pereme alig kihajló, ferdén levágott. Az edény felső két­harmadát sűrű, függőleges sikálás díszíti, m = 10,1 cm; sz. á. = 9,5 cm; f. á. = 5,1 cm (I. tábla 13. kép). 3. Karperecpár. Bronzból készített, nyitott, legyező szerűen kiszélesedő végű, (átm. = 6x5,4 cm és 5,9x5,4 cm (I. tábla 12. kép). 4. Orsógombok. 1 db kettős kónikus éles kihasasodású, s egy gömbölyű hasú nagyobb méretű orsógomb (m = 2 cm és 2,5 cm átm. — 3,7 és 2,95 cm). HENCIDA — Vörös Hadsereg u. 3. Az 1980. évi honismereti tábor résztvevői Erdélyi Ernő kertjében talált, a gávai kultúrához tartozó síkozott vállú, hullámos peremű mély tálat gyűjtöttek. Sz. Máthé Márta helyszíni szemléjén csupán egy őskori őrlőkövet lelt, a gávai tál a találó szerint magában állt egy gödörben, az őrlőkö­vön. (4. kép) A kertben egyelőre lehetetlen a kutatás, mert fákkal-bokrokkal sű­rűn beültetett. Ugyanitt későközépkori cserepek kerültek elő. A leletek a Biha­ri Múzeumban vannak. JÓZSA — Szentgyörgyi erdő. Az erdészet dolgozói 1981. november végén tuskózás közben leltek egy nyúlánk formájú, sárgás fehér színű kis szalagfüles korsót. Nyakán kiugró, éles borda, a vállát, nyakát és a fülét zöld máz borítja. A kor­sóban volt elrejtve egy reneszánsz ízlésű kis ezüstgyűrű és félpár ezüst ruhaka­pocs, valamint 1556 dénár. A legkorábbi I. Mátyásé (H.717.), a legkésőbbi I. Fer­dinánd 1551. évi vereté. KÁBA — Cukorgyár (Tatárülések). A cukorgyár építésének 1977. évi szakaszában az egyik tárolócsarnok alapozási munkáinál sírok kerültek elő. Helyszínre érke­zésünkkor a síroknak csak körülbelüli helyét sikerült megállapítani, s az egyik sírból származó edényt megmenteni. A terület Kába Tatárülések néven Zoltai Lajos 1927. évi ásatása óta mint szarmata halmos temetkezés ismert a régészeti szakirodalomban. így a rendelkezésünkre álló területen a lengyel építésvezető­séggel történt megbeszélések után M. Nepper Ibolya leletmentő ásatást végzett. A kutatás számára igénybevehető 50x50 méteres területet átfésültük, ide került a csarnok. Az ásatás során 3 sírt találtunk. Irányításuk ÉNy—DK, illetve Ny—K. 1. sír — Kívül grafit-, belül világosszürke talpas csupor töredékei. Ltsz. IV. 78. 183.1. 107

Next

/
Thumbnails
Contents