A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

szerszámokat, fegyvereket, valamint egy tengely körül forgó köszörűkő hajtóré­szének vasalkalrészeit) — a házban találtuk. Az ugyaninnen előkerült megmun­kált csonttárgyak közül figyelemre méltók: árak, nyílhegy, kétlyukú síp. Eze­ken kívül számtalan állatcsontot, növénymagvakat, különböző faszénmintákat gyűjtöttünk. A ház (műhely) berendezésével kapcsolatban több értékes megfi­gyelést tettünk, ill. dokumentáltunk. A 8. sz. gödörben II. Géza ezüstpénze került elő. A leletanyag korának felső határát a XIII. század közepében állapíthatjuk meg, s megfigyeléseink is bizo­nyítják, hogy a falu életének a tatárjárás hirtelen pusztítása vetett véget. A falut a nyíri izmaeliták egykori központjával, az Árpád-kori Böszörmény faluval azonosíthatjuk. — Vidi Vízmű A hajdúböszörmény határában lévő Vidi Vízmű környékén 1979-ben végzett talajjavítási munkák során a Béke Tsz dolgozói ÉNy—KD-i irányú vonalban elhelyezkedő, gávai kultúrához tartozó temető 12 sírját boly­gatták meg. M. Antalóczy Ildikónak a helyszínre kiszállva már csak egyetlen sírt sikerült megmentenie. A hamvakat tartalmazó, nagyméretű urna körül 6 ki­sebb edényt (tálakat, csuprokat, bögrét) találtunk. Az urna fenekén oxidálódott bronz tű lenyomatát figyeltük meg. HAJDŰDOROG — Vágotthegy. A Lókerti tanyák mellett épített bekötőút készítésekor XI. századi temető sírjai kerültek elő. Az új út a Bocskai Tsz központját a Fehértói úttal köti össze. Az útépítés a Lókerti tanyák melletti dombot megbolygatta — amelyet mint a helyszínen kiderült, évtizedek óta hordanak homokbányászás céljából. A Vágotthegy (vagy Vágott domb) Ny-i oldalában a földgyalu által megbolygatott XI. századi sírok Ny—K-i tájolásúak. 1980 áprilisában M. Nepper Ibolya leletmentése során 7 csontvázas sírt részben feltártunk, illetve a nyesés­kor megsemmisített sírokból előkerült leletanyagot megmentettük. Az útalap­zathoz és az út melletti árok elkészítéséhez szükséges nyesés során megfigyelhet­tünk még II— III. századi telepnyomokat is. A XI. századi temető leletanyaga: 1. sír — Jóminőségű kerek átmetszetű ezüsthuzalból készült hajkarika. Szélesre, laposra kalapált végét S formára képezték ki. átm. = 2,5x2,6 cm. Igen jó meg­tartású. (II. tábla 7. kép) Ltsz. IV. 80. 1.1. — A sírban még egy igen rossz megtartású vékony sima karikát is leltünk (II. tábla 5. kép), amely restauráláskor szétporlott. — Laposra kalapált nyitott gyűrű egymásra hajló végekkel — igen jó mi­nőségű ezüstből. Négy szálból fonták. Igen jó állapotú, átm. = 2,2x2,2 cm (II. tábla 4. kép) Ltsz. IV. 80. 1. 2. — Kerek átmetszetű ezüsthuzalból készített gyűrű. Feje vékony ezüsthu­zalból tekercseléssel készített, (II. tábla 3. kép) Ltsz. IV. 80. 1.3. 2. sír — I. László ezüst dénárja. Több darabra törve. Ltsz. IV. 80. 2.1. (II. tábla 1. kép). | 1. sír — Jó megtartású, ép füles bronzcsörgő, m = 1,72 cm, átm. = 1,45 cm (114 tábla 2. kép) Ltsz. IV. 80. 3.1. — Bronzból készített öntött veret, csaknem negyed körcikk alakú. Bojtos-4 farkú állatábrázolással, melyet két oldalról gyöngyözött keret fog közre. A tö­redéken felerősítésre szolgáló fúrt lyuk található. Igen jó állapotú, de hiányos veret, m = 2,8 cm (II. tábla 8. kép) Ltsz. IV. 80. 3.2. 105

Next

/
Thumbnails
Contents