A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Régészet - Patay Pál: Három bronzüs

H. Müller-Karpe a kurdi leletet az urnasíros kultúra grossmugli fokozatába, azaz а НА

г időszakba keltezte.

32 W. A. v. Brunn is egyetértett ezzel.

33 A harti lelet korát az ismertetője, H. Müller-Karpe a HA időszak elejében határozta meg.

34 Ha a lelet minden tárgyának (pl. dresdeni típusú csésze) keltezésében nem is tudunk vele egyetérteni, az nem vitás, hogy az egyik legkorábban földbe került szitulának kell tekintenünk a leletben találhatót. Minthogy azonban nincsenek rajta hosszantartó használatra valló rongálódások, javítások, feltehető, hogy nem sokkal a sírmellékletként való földbekerülése előtt készítették és lényegesen, esetleg számos évtizeddel fiatalabb a vele egy készlethez tartozó többi edénynél. A bizovaci leletben a szitulatöredék középszárnyállású szárnyasbalták, Peschiera típusú tőr, korai jellegű tokosbalták, lándzsák társaságában volt.

35 Ha korábban K. Vinski-Gasparini a férjével együtt írt tanulmányában HA

2 korúnak tekintette is azt,

36 újabban a horvátországi bronzleletek II. fázisába sorolta, amit a v. Brunn-féle Kisapáti-lengyeltóti csoporttal azonosít, időrend szempontjából pedig a BD periódus végével és a HA

r

gyel.

37 Részünkről а НА

г időszaknál fiatalabbnak nehezen tudjuk elképzelni, bár van a leletben néhány fiatalabb típusú sarló (pl. kettős gerinccel ellátott erősen görbült pengéjű)

38 is. A rinyaszentkirályi lelet

39 sok darabja azonos a bizovaciban levőkkel. Tokosbaltái között találunk azonban szekerceszerűt is,

40 amely alak nem tartozik a legkorábbiak közé. Sarlói között pedig fellépnek már olyan példányok (markolatukon elágazó középső bordával ellátottak

41

), amelyeket v. Brunn a HA

2 időszakra (Jászkarajenő-uzsavölgyi csoport) tart jellemzőnek,

42 sőt már erősen meggörbült pengéjükön kettős gerinccel ellátottak is.

43 A lelet korongos markolatú (töredékes) kardját Müller-Karpe az illertisseni típusba sorolja, márpedig az szerinte részben HAj korú, részben azonban annál fiatalabb.

45 A fenti két leletben azonban nem ép, hanem hosszabb használat után tönkrement példányok újraöntésre szánt, feldarabolt töredékei kerültek földbe. Használatuk, de méginkább készítésük ideje tehát jóval megelőzhette az elrejtésükét. Mindezekből tehát arra következtethetünk, hogy a kurdi típus első csoportjába tartozó szitulákat a HAj időszak folyamán kezdték készíteni, használatban lehettek azonban még a HA

2 időszakban is. Mivel pedig zömükben azon a területen jöttek elő, amelyen ebben az időben az urnasíros kultúra népe lakott (ha egyes példányok — pl. Valais kanton — lelőhelye már kívül is esik azon), nincs okunk kételkedni abban, hogy készítőik az urnasíros kultúra bronzmüvesei voltak.

46 Van azonban egy jelenség, amely a keltezést illetően paradoxonnak hat. Mégpedig az hogy e szitulák fülének alakja (mindkét végük ovális szárnyakká szélesedik) és díszítése a НАз-HBj időszakból származónak tartott, tehát náluk fiatalabb fuchstadti és kirkendrup, 32 Müller-Karpe, H., Das urnenfelderzeitliche ... 51. — Uő. Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen. (Berlin 1959) 103—104, 160, 194. 33 v. Brunn, W.A., Hermann Müller-Karpe: Beiträge zur Chronologie der Urnenfelder zeit nördlich und südlich der Alpen. PZ 38 (1960) 329., 8. j. 34 Müller-Karpe, H., Das urnenfelderzeitliche ... 52, 59, 35 Vinski-Gasparini, K., Kultúra polja sa zarama u Sjevernoj Hrvatskoj. (Zadar 1973) 35—43. t. 36 Vinski, Z.

— Vinski-Gasparini, K., Prolegomena к statistici i kronologiji prehistorijskih ostava u Hrvatskoj i u Vojvodjanskom podrucju Srijema. Opuscula Archaeologica I (1956) 81. — 37 Vinski-Gasparini, K., Najstarija ... 20. — Uő. Kultúra ... 22, 177—178. 38 Vinski-Gasparini, К., Kultúra ... 39. t. 2, 13., 41. t. 9., 42. t. 2. 39 Harnpel J., i. m. CCXIV—CCXV. t. 40Uott, CCXIV. t. 21. 41 Uott, CCIV. t. 26 42 v. Brunn, W. A., i. m. 329. 43 Harnpel J., i. m., CCXIV. t. 27. 44 Uott, CCXV. t. 3. 45 Müller-Karpe, H., Die Vollgriff Schwerter der Urnenfelderzeit aus Bayern. (München 1961) 20. 46 Ilyen véleménynek adott kifejezést a harti szitulával kapcsolatban H. Müller-Karpe is — Lásd: Das urnenfelderzeitliche ... 59. — amikor feltételezte, hogy, az és a vele egy sírban lelt további két bronzedény (egy szűrő és egy dresdeni típusú csésze) keletbajor—keletalpi—cseh területen készült (a cseh területről való származást csak a szűrőt és csészét illetően fogadhatjuk el). 73