A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Ötvös János: A hajdú-bihari szikesek bogárfaunája II.

Ötvös János A hajdú-bihari szikesek bogárfaunája II. A hajdú-bihari szikesek bogárfaunájáról készített tanulmány I. része megjelent a Déli Múzeum 1975. évi évkönyvében. A megkezdett kutatást, gyűjtést, az előző területekkel összefüggően tovább folytattuk Konyár, Pocsaj, Esztár és Hencida térségében. Ezt a hatalmas területet két oldalról közelítettük meg. Egyik oldalon Pocsajig vasúton, a másik oldalon pedig gépkocsival jártunk ki a terepre. Gyűjtőterületünk természetrajzi leírása megtalálható az említett I. részben — erre itt csak hivatkozunk. Ismétlések helyett inkább topográfiailag mutatjuk be a terepünket. Vasúton haladva, Derecske határában a felerősödött szikesek egyre jobban bontakoznak ki előttünk. Sándoros nevű településtől Konyárig szinte megszakítás nélküli szikeseken halad a vasút — legnagyobb kiterjedésüket Konyár-Sóstónál érik el. Konyár-Sóstótól Bajontáig a szikesek közé már mezőgazdaságilag művelt területek is beékelődnek, viszont Bajontától Pocsajig, szerkezetileg a Hortobágyra emlékeztető összefüggő szikes húzódik. Pocsajtól országúton haladva Esztár, Hencida felé, ismét szikeseken járunk. Debrecen felé jövet Tépe és Derecske határában megint nagykiterjedésű szikesekkel találkozunk. Kutatási területünkön a Festuca pseudovina alap állományba Achilleás (AchilleoFestucetum pseudovinae), Artemisiás (Artemisio-Festucetum pseudovinae) állományok és Camphorosmás helyek keverednek mozaikszerűen. Az egykori nedves, mocsaras szikeseknek nyoma sem található. Ezek eltűnését az utóbbi évek száraz időjárása is elősegítette. Az 1973—75. években hótakaró alig volt, tehát nem volt a talajvíznek utánpótlása. Az 1973. év tavasza hirtelen jött s a téli csapadék hiánya miatt száraz volt a talaj. A tavak, mocsaras helyek kiszáradtak, vagy csak alig volt bennük víz. A száraz idő június elejéig tartott, ekkor csapadékossá vált az időjárás, de annyi eső nem esett, hogy a tavak megteltek volna vízzel. A talaj átitatódott ugyan vízzel, de a júliusban beköszöntött meleg hatására, mely szeptember közepéig tartott, teljesen kiszáradt. Ugyanez volt a helyzet a következő két esztendőben is. így történt meg pl. hogy a sóstói szikes tó (az állomással szemben) teljesen kiszaladt. Még inkább ez volt a sorsa a kisebb mocsaras helyeknek pl. Pocsaj környékén. Ez a körülmény gyűjtésünket nagymértékben befolyásolta — pl. elenyésző kis mennyiségben tudtunk vízibogarakat gyűjteni. A kisült szikeseket legeltetésre nem használhatták a nyári időben, ezért trágyalakókat is csak kisebb mennyiségben gyűjthettünk. Egyedül az a reménységünk maradt, hogy ilyen mostoha természeti viszonyok mellett valódi sziken élő bogárfajokat fogunk találni. Majd a későbbiek során, a nagy összegezés és feldolgozás fogja megmutatni, hogy reménységünkben csalatkoztunk-e? Ezek előrebocsátása után lássuk most már a begyűjtött fajok jegyzékét. Itt kívánom megjegyezni, hogy csillaggal jelöltem meg azokat a fajokat, melyek a tanulmány I. részében is előfordulnak. I. A bogárfauna jegyzéke A jegyzéket Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé) megjelent darabjai és Winkler katalógusa alapján állítottam össze. 5