A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Szathmáry László: A Déri Múzeum bronzkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata

13. táblázat Egyek-Tag 4. sír Kvanti. repr.: 0,1 Kvali. repr.: 0,1 Nem: férfi (</) 16 17 21 22 + 2 +2 +2 +2 Sexualisatio: +2,0 Sex. repr.: 0,3 Kor: 23—80 év Kor-repr.: 0,2 Ok:O:H: S:- F:Kvantitatív jellegek Humerus-d 5. 6. 7. 6 :5 23 21 67 91,3 d. s. d. s. 2. 19 Femur 6. 7. 30 28 31 28 Tibia 1. 92 94 lb. 375 373 Fibula-d 3. 3:2 12 63,2 Talus 1. 2. 55 47 9. 33 32 8a. 37 36 10. 19 27 49 29 — 9a. 26 25 6:7 107,1 110,7 10b. 81 78 10:9 81,8 90,6 9a :8a 70,3 69,4 Patella-d 1. 41 Calcaneus-d 9. 10. 35 35. 4. 33 2 : 1 85,5 4 : 1 60,0 Testmagasság Manouvrier Dupertuis-Hadden Pearson Telkkä Breitinger Trotter-Gleser ÁTLAG Érték (cm) 166,4 174,4 167,7 170,0 169,8 173,0 170,2 Repr. 0,1 0.2 0,2 0,1 0,2 0,1 Kvalitatív jellegek Humerus 61. Igen erőteljes (+ + 63. 3. forma 66. 6. forma Radius 69. Közepes (++) 71. 5. forma Ulna 75. Erőteljes (+ + +) 76. 4. forma Femur 77. Mérsékelt ( + ) 78. Mérsékelt ( + ) 79. Mérsékelt ( + ) 80. Közepes (++) 81. R-forma Tibia 82. Kifejezett (+ + +) 84. 5. forma Fibula 85. 3b. forma + ) Megjegyzés: — a tibia linea popliteája tarajos, — a humerus hajlása kifejezett. Az eredmények értelmezését megkönnyíti, hogy közülük öt azonos nemű (férfi), csupán az egyek-dorogmai úti (Ltsz.: 139/1935—23-a) a kivétel. A 14. táblázat alapján a következők állapíthatók meg. /. A két kora-bronzkori egyén (Hortobágy-Halászlaponyag és Sárrétudvari-Balázshalom) koponyavariációja rendkívül közeli, és ezek az összes elemzett egyén variációjától eltérnek. Ez teljes összhangban van a kvalitatív szempontok alapján született megállapítással, miszerint főként a halászlaponyagi egyén túlélő neolit-variáns. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a csontvázlelet nem tipikusan Kárpát-medencei elem. Az is elképzelhető tehát, hogy a halászlaponyagi egyén olyan — nem a Kárpát-medencéből származó — variáns, amely kvalitatíve és kvantitatíve egyaránt archaikusabb a hasonló korú leleteknél. Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a Kárpát-medence népessége a neolitikum és a rézkor folyamán több migrációs hullám hibridizációs hatását „élte át", mint a környező területek népessége. Ezáltal a Kárpát-medencén kívüli területekről (északról, vagy inkább keletről) viszonylag archaikusabb elemek települhettek be mint amilyenek a „helyi népességek" vol52