A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Muzeológia - Boross Zoltán: A Sarló kiállításának története

rendezett emlékest, végül pedig a közönség válasza a kiállított anyagra. A Sarló-kiállítást 1978. szeptember 21-én délután 5 órakor Dankó Imre múzeumigazgató nyitotta meg, majd a Kolozsvárról érkezett Balogh Edgár rövid előadásban rámutatott arra, hogy a kiállítás tanúsága szerint „bárhol is éljünk, csakis egységesen, nemzeti különbség nélkül összefogva, juthatunk előbbre". A kiálJítás megtekintése után a múzeum dísztermében emlékünnepély zajlott le a Sarló létrejöttének félszázados évfordulója alkalmából. A sarló történetét három előadó, Jócsik Lajos, Dobossy László és Sándor László ismertette. Végül Nagyiday István színművész Győry- Morvay- Sáfáryverseket adott elő. Az emlékünnepélyt követő társas összejövetelen a szlovákiai és magyarországi írók, irodalomtörténészek vettek részt. A kiállítást követő napon a Sarló mozgalmának 21 egykori tagja ülést tartott a múzeum egyik helyiségében, s a debreceni Déri Múzeumot jelölte meg a mozgalmi emlékek egybegyűjtőjének és megőrzőjének. A határozatról levélben éitesítették a mozgalom még élő tagjait, bel- és külföldön egyaránt. A körlevél eredményeként került a múzeum birtokába utólag Adriányi Lászlónak, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola elhunyt igazgatójának a Sarló prágai működésével kapcsolatos pedagógiai anyaga, s e sorok írójának mindama könyvei, melyeket sarlós társai és a Sarlóval kapcsolatban volt írók, köztük Fábry Zoltán dedikáltak. Morvay Gyula nagykanizsai tanár úgy rendelkezett, hogy a Sarlóra vonatkozó eredeti írásai, feljegyzései és levelei halála esetén a Déri Múzeum tulajdonába menjenek át, fia részére biztosított szerzői jog fenntartásával. Az Ausztráliában élő Nemesszeghy Jenő, a Sarló egykori néprajzi grafikusa, felajánlotta munkáit. Nagyidai Ernő Kassán megőrzött sarlós-irattárát ajánlotta fel. Példájukat sokan követték. A kiállításról megemlékezett a Hajdú-Bihar megyei Napló, Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Kecskeméti Hírlap, Élet és Irodalom, a debieceni Egyetemi Élet s a Református Egyházi Lap és a Szovjetunióból a Kárpáti Igaz Szó. A kiállítással örökségünket adtuk át a mai fiataloknak. Ezt az örökséget Fábry Zoltánt idézve így foglalhatjuk össze: „Európa volt a hazánk, szegény nemzet a szerelmünk, szocializmus a törvényünk, demokrácia a mértékünk és emberiség a magyarságunk". 469