A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Descartes és Debrecen

nevét, bevezetésében (Praeparativa) annál inkább hangsúlyozza, hogy a tudnivalókat Arisztotelész szerint rendszerezi. Azt is megírja viszont, hogy mikor — „pro tenui ingenioli nostri modulo philosophari coepi h. e. cognitionem nostri, Dei, rerumque materialium, ex veris causis et principiis, certo ordine deduxi: deductam juventuti instillare: ejusque intellectum, infantiae, et sensuum, de rebus naturalibus, praejudiciis expurgare, et certiori (Deo dante incrementum) earundem scientia imbuere non praetermisi." (Praef 2. г., v.)

6

. Kissé odább pedig ezt írja: „Systema aliquod veritatum in se spectaturum, atque ita a Scholasticorum Philosophorum Хоуоца^ш^ alienum adornarem, methodice delinearem," tehát egy a skolasztikusok fecsegésétől mentes, csak az igazságra tekintő filozófiát óhajt előadni módszeresen (Praef. 7. г.). Bevallja azt is, hogy munkájában idegen forrásokra támaszkodik, s értelemszerűen idézi a régi görög mondást: — „mihi amicum Platonem, amicum Aristotelem, amicum Galilaeum, amicum Cartesium; ast magis debere veritatem, agnosco" (Praef. 6. v., 7. r.)

7

, ezt az igazságot azonban szinte teljes egészében a Descartes rendszerében találja meg. Műve valójában nem egyéb, mint a nagy gondolkodó tanainak ismertetése. A munka három fő részre oszlik. Az első 93 oldal terjedelmű rész, a Praeparativa, a descartes-i ismeretelméletet s az arisztotelészi filozófia éles bírálatát tartalmazza. A második, a 94-től a 143. lapig terjedő szakasz „Physica generalis". Itt Descartes nyomán definiálja a testet, a mozgást, a mozgás okait. A 144. lapon kezdődő „Physica specialis" ismerteti a descartes-i örvényelméletet, a háromféle anyagot, és a Föld mozdulatlanságának kartéziánus paradoxonját. A következő 12 fejezetből álló rész, majd a végső, öt szakaszból álló caput is a descartes-i fizika nyomán halad. A művet és jelentőségét egyébként részletesen ismerteti Zemplén Jolán A magyarországi fizika története 1711-ig c. munkájában.

8 Annak ellenére, hogy már Martonfalvi György, Köleséri Sámuel, Pápai Páriz Ferenc a kor szokása szerint versekben köszönti a művet és szerzőjét (megjelentek a Praefatio után), s közben diákok százai ismerték meg belőle a descartes-i tanokat, nem szólva arról a nem jelentéktelen számú lelkészről, akik magában Hollandiában ismerkedtek meg velük, 1692. június 29-én „a nevezett tanár s a debreceni főiskola ellen — a hittudomány ügyében bizonyos kemény vádak emeltettek. Ezeket azonban Diószegi István esperes, a generális ekklézsia seribája, s Debreceni János, a debreceni traktus esperese megvizsgálván, alapta Dei et Serenissimi nostri Principis Philosophi beneficio, libertás integra est Philosophandi. Ita tarnen ne quid vei Christianae fidei, vei bonis moribus adversetur, quale in isto Systemate nullum deprehendimus, neque deprehensum iri metuimus." (Praef. után 2. r.) Ezt a kérdést Szilágyi Márton Philosophiá-ja megjelenésének körülményei с, e tanulmány megírása után készített dolgozatomban tisztáztam. Megjelent a Magyar Könyvszemle, 1977/4. számában. Egyébként a Szilágyi könyve címének s a „philosophia" szónak további helyes értelmezése végett tudnunk kell, hogy a filozófia akkor még arisztotelészi felfogásban az összes természettudományokat magába foglalta. Maga Szilágyi pl. így határozza meg a szó értelmét: „In xuxXco philosophico ex ordine secundum locum occupat: scientia rerum naturalium, Physica, alias Physiologia et Philosophia naturalis dicta. Eaque: tum generalis: de principiis rerum naturalium, materia et motu, tum specialis: de coelestibus, seu mundo superlunari, de terra, seu mundo sublunari; denique de viventibus in terra: plantis et animalibus, tum in generatum, in specie, bestia scilicet et homine." 6 „Szerény tehetségemhez képest elkezdtem filozofálni, azaz a magunk, az Isten, s az anyagi világ ismeretét helyes okokból, elvekből és biztos rendben levezettem, és nem mellőztem el, hogy amit levezettem, azt az ifjúságba ne csepegtessem, s hogy az ő értelmét, beszédének és érzékszerveinek értelmét a természet dolgait illetőleg az előítéletektől meg ne tisztítsam, és Isten adván a gyarapodást, ezek biztosabb ismeretébe be ne avassam". 7 Érdekes, hogy ugyanezt a mondást használja fel a groningeni egyetem a Henrik Lajos nassaui gróf felszólítására adott válaszában, mikor az 1651-ben a holland egyetemek véleményét kérte a kartéziánus filozófiát illetőleg (1. az egész kérdést: Josef Bohatec: Die cartesianische Scholastik stb. (Leipzig, 1912) 151—158. 8 Zemplén I. 299—303. Szilágyi műve egyébként felosztásával is híven követi Descartes 1644-ben megjelent Principia philosophiae с munkáját. Ennek első része, a „metaphysica", a megismerés alapelveit tárgyalja. A második általános (generális) fizikát ad, a harmadik a világrendszerek és égitestek elrendezésének magyarázata, a negyedik pedig azokat az ismereteket foglalja magába, melyek Földünkre tartoznak. 420