A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

Gyula festő, dr. Keszlér, Löblovitz Béla, Szávits Kornél ezredes, Böhm karcagi patikus. Ezek a rajzok részben arcképek, részben gúnyrajzok, karikatúrák. Legszebbek az ünnepi viseletbe öltözött ukrán, lengyel lányok, sarlózó, sulykoló, szénát gyűjtő, pásztorkodó, sepregető nők. Szép számmal találunk aktokat, a „Mosakodó nő" с kisplasztikája grafikai előzményeit. A 17. és 24. sz. irkákban Munkács, Swistelnisei, Kotusow, Plavie, Jamnica, Cziszow, Bryn stb. ortodox templomai jelennek meg. E művekkel rokon az 1976-ban vásárolt „Templom" c. pasztellünk. Valóságos rajzos napló a 13-as és 17-es füzet. 1915 júniusában kezdte Stanislauban, júliusban már Halicson folytatta. Beteg katonákat, többek között önmagát is megjeleníti „Juj, de beteg vagyok" — írja egyik rajza alá, amelyen pokrócba burkolózva látjuk. Az emberi test különféle gyötrelmeit megjelenítő vaskos feliratú rajzok felidézik a halicsi kórház életét, ahol Medgyessy feküdt. 1915 szeptemberében már Novosidkán találjuk, ahol számtalan rajzban és plakettben, portréban örökítette meg feljebbvalóit. A vidám, vaskos humorú rajzok arra utalnak, hogy Medgyessy igyekezett elfeledkezni a háború borzalmairól, s kereste az élet derűs, szép, vagy éppen gúnyolódásra is alkalmat adó jelenségeit. A halál, az elesettek iránti gyász azonban megjelent rajzain már 1915-ben: egy halottak közt gyászoló allegorikus nőalak formájában. Első háborús emlékművét Podhajcén készítette 1916-ban. 1915-től e munkákhoz tudatosan gyűjtötte az anyagot: rögzítette az ukrán, lengyel, orosz házak oromfalának, sírköveinek ornamenseit. Ló-lovas kompozíciókat szinte minden háborús rajzfüzetében találni. Már ekkor készült nagy feladatára: az 1915-ös „Kis lovas" szobra után megszületett 1917-es „Ágaskodó lovas"-a, s e plasztikák megszületését többszáz mozdulattanulmánnyal kellett előkészítenie. A háború vége felé, 1917-ben megfordult Kaposvárott. Számtalan rajz őrzi kaposvári, szekszárdi élményeit: Rippl-Rónai, Anella, Lazaire arcképe, stb. ,,

Fir hálások—Medgyessy Ferenc Debrecen 1917 aug. 15" feliratú irkája családtagjait jeleníti meg, de ide kerültek Leányfalun készített ceruzarajzai (a napozó Móriczot és leányát, Virágot ábrázolva), valamint a „Léda és hattyú" rajz, amelynek dombormű változatát már 1910-ben elkészítette, éppen Móricz Zsigmond részére. Szüleiről: olvasó édesapjáról, kötögető édesanyjáról és Ilonka húgáról szinte minden évben készített rajzot. „Firkálás 1921 III—

IV. Debrecen" feliratú füzetében is az otthoni környezet: családtagjai, valamint az udvaron sütkérező kedves háziállatok jelennek meg. A 6. sz. füzet őrzi érdekes állattanulmányait, valamint hortobágyi pásztoralakjait, akikkel a debreceni vásáron találkozott. Datálatlanok, de kb. 1924-ben készültek a napozó Endre Bélánét és leányát ábrázoló rajzok, amelyek előtanulmányai a „Jó forrásnál" („Ülő kövér nő") с kúttervnek, ill. az „Anya gyermekével" című reliefnek. A 8. sz. füzet reneszánsz kályhadíszeket őriz. Valószínűleg cserépkályha-tervek ezek a vásáhelyi Majolika Telep részére. Ugyanebben a füzetben jeleníti meg modelljeit: az alvó Fogarassy Vilmát és Etát éneklés közben (ennek címe: „Etus fújja Gounod Ave Mariáját"), Nagy Ilonát, az orgonázó Lévay Gyulát. A 34-es és a 35-ös sz. irka szinte teljesen Mária portréit tartalmazza. Feltételezhetően a harmincas évek elejéről származó rajzok. Mint ismeretes, a mester sokat utazott Mária Djakonovával kötött házassága után. Ezeknek az utaknak friss naplójegyzetei e füzetek: 1930-as vázlatai Lauranában, az 1934-esek Hortobágyon készültek, az 1939-esek Várnában. Várnában és Athénben készített pasztelljeiből ugyancsak szép válogatás látható a hagyatékban. 1945—50 közt készültek gödi rajzai. A 32. sz. mappa megörökíti Müller Tibor építészt és családtagjait. 1953 március—áprilisában Dédesen dolgozott Medgyessy, ekkor rajzolta tele 41. sz. füzetét. Megörökítette Szalóky Sándort rajzolás közben, lerajzolta Sualeczky Annát, Czirkos Tiborné Annust, a kastélyban teniszező nőket. A 47-es és 49-es füzet rajzai 1954-ben készültek Mátraszentimrén. A művész oldalakat szentel Burkusnak, az oroszlánfejű kutyának, de megjelennek itt kaszáló férfiakat, napozó nőket ábrázoló vázlatai is. A szép aktok füzete az „1936—1950" feliratú. A tintarajzok, a toll- és grafitrajzok a nőknek, a „gyönyörű élet csodálatos ajándékainak" állítanak emléket, idézvén az öregedő művész meg nem szűnő szépség- és életvágyát. 391