A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

mását, felettük pedig Móricz szegény embereit, „boldog embereit": kaszát, kapát vivő, talicskát toló földműveseit, kubikosait. A hagyatékban megtalálni a kivitelezésre nem került terveket, részletkompozíciókat is („Rokonok", „Úri muri" figurái), ezek rajzi változatai ugyancsak a hagyatékban vannak. Számunkra legizgalmasabbak a Debrecenbe szánt, meg nem valósult síremléktervek. Szegényes hírlapi utalások, illetve szűkszavú, egy-egy szavas levélrészletek alapján sejteni lehet, hogy mely művek kapcsolódnak debreceni terveihez. 1928-ban készült a „Három párka" relief Debrecennek, 1931-ben pedig temetőszobor a Köztemető bejáratához. Mindeddig semmit nem tudunk ez utóbbiról, most azonban előkerült két agyagterv: egy lepelbe burkolt férfialak és egy anya-gyermekkel kompozíció. Ezek a szinte szoborszerűen kiemelkedő reliefek azonos formátumúak, nagyságúak, középre tekintők, nyilvánvaló, hogy a Köztemető kapuja két oldalára tervezettek. Az anya gyermekkel kompozíció hátulján felirat tanúsítja, hogy „Debrecen város tulajdona" volt a mű. Ezek tehát azok a reliefek, amelyeket még 1934-ben is visszakövetelt a Mester Borsos Józseftől, a város műszaki tanácsosától.

23 B) Grafikai hagyaték Mint ismeretes, Medgyessy Ferenc atyai jóbarátja, Rippl-Rónai József hatására kezdett pasztellképeket, krétarajzokat készíteni. Szép pasztelljein megörökítette a Balaton vidékét, Várnát, úti élményeit. A hagyatékban „Balatoni móló"-ja, „Vitorlás"-a, az athéni Akropoliszt ábrázoló pasztellje, „Édesanyja arcképe", dekoratív „Fasor"-a látható. A grafikai hagyaték közel ötszáz, mappákban elhelyezett lapból (ceruza-, toll-, krétarajz) és ötvenhárom vázlatfüzetből áll. A különálló lapokat az özvegy és László Gyula az alábbiak szerint csoportosította: „Női aktok", „Gyermek fejek", „Apám, anyám", „RipplRónai", „Önportré, Mária", „Női fejek", „Ruhás nők", „Férfi és női fejek", „Különféle gyermekkori rajzok", „Tizenkét gyermekkori rajz", „Férfi aktok", „Hullák", „Lovak", „Állatok", „Erotikus", „Építészeti tervek-reliefek" stb. A címek is jelzik, hogy ezek részben kompozíciós- és mozdulattanulmányok, részben önálló művészi értékkel bíró rajzok. Medgyessy plasztikájának fontos segítője a rajz. Erről a szobrász így nyilatkozik önéletrajzában: „Talán nincs is szobrom előzetes rajz, vagy rajzok tömege nélkül. Sok mindenbe belevilágítanak... a rajzból lesz a dombormű, a dombormüből a szobor — egyik a másikat táplálja". A rajzokat Medgyessy sokra becsülte, ezt bizonyította „Száz rajz"-ának kiadásával, vagy „Életemről, művészetről" с könyvének számtalan nyilatkozatával. Igen jellemzőek Pataky Dsms sorai: ,,össze foglaló jellegük mellett is reális, a formákat kiemelő, a tömegeket kerek vonalakkal átölelő, a plaszticitást hangsúlyozó szép rajzai szobrainak szellemét tükrözik"'.

24 A hagyaték rajzainak jórésze kapcsolatban áll reliefjeivel, szobraival, emlékoszlopaival, síremlékeivel, plakettjeivel. Különösen jelentősek azok a grafikai vázlatok, tanulmányok, amelyek plasztikai változata is Debrecenben volt, ill. került most. A grafikai előzmények jelzik a szobrok, emlékmű-tervek, reliefek változásait, segítségükkel mintegy folyamatban látjuk egy-egy mű többéves történetét. De a grafikák, és szignóik segítenek a Medgyessy-életmű még teljesebb feltárásában is. Igaza van László Gyulának, amikor úgy nyilatkozik, hogy a „rajzok rendezése lesz a legnehezebb feladata a jövendő Medgyessy kutatásnak és értékelésnek",

25 A rajzok ugyanis nagyon sokszor évszám és szignó nélküliek. A szoborvázlatokkal és megvalósult plasztikákkal egybevetés során lehet csak majd meghatározni, mely mű variánsai, előzményei. Megható szeretet jelei szüleiről és Ilonka húgáról, Máriáról készített tus-, toll-, ceruzarajzai. Karakterizáló képességének csúcsait jelzik Veres Pétert, Kodály Zoltánt, Laczkó Dezsőt, Beszédes Lászlót, Siklódy Lőrincet, Pásztor Jánost, Móricz Zsigmondot, RipplRónait, katona bajtársait ábrázoló portréi, karikatúrái. Igen nagyszámú lapot tartalmaz az „Építészeti rajzok-domborművek" с mappa. A művész tanulmányútjai, majd katonáskodása idején számtalan rajzot készített síremié 23 Ld. Sőregi Jánoshoz írt levelét (MS. 39/13 debreceni egyetemi könyvtár) 24 Idézet: Pataky Dénes: A magyar rajzművészet (Bp. 1960.) 40. 25 Idézet a „Medgyessy Ferenc életműve" с katalógus 32. 25 Déri Múzeum évkönyve 385