A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

10. kép. Tanulmány a krematóriumi freskóhoz, 1931 egyházán, közgyűjteményben levő és magánosok tulajdonát képező pár olajképet és rajzot) zöme így a Holló Emlékmúzeumban látható. Az „Emese álma", „Fehérlő áldozás", a „Zalán futása", „Az alpári csata", a „Pogányok", a „Vérszerződés" stb. a honfoglalás körüli mondák és történetek felidézői. Egész sor festmény és rajz, akvarell foglalkozik Szent István életével, Koppányhoz fűződő kapcsolatával (pl. „Szt. Korona felajánlás" 1937, „Szt. István temetése", „Az esztergomi székesegyház alapítása", 1940). Hogy milyennek mutatja be Holló, István és Koppány alakját, azt Módy György így fogalmazza meg: „Holló László történelmi képfestészetében Koppány, a pogány vezér ellentétes, de mégis kiegészítő alakja I. István. Az államot apja nyomdokain tovább szervező, a magyarságot a korabeli Európa akkor már kétségbevonhatatlanul haladóbb feudális társadalmi-gazdasági-világnézeti rendjébe átvezető király. Kegyes és harcos, hivő és igazi reálpolitikus... a Koppány holttesténél megjelenő király nemcsak ellenpárja, de vérrokona is, embereinek halálán érzett fájdalmában osztozó, önmagát is legyőző testvére".

10 Viszonylag nagy és egységes grafikai csoport tanúskodik arról, hogy a török—magyar csaták is izgatták Holló képzeletét („Végvári vitézek", „Láncrafűzve", „Rabságban"), de egy-egy müvet szentel a kuruc világnak („Lovaskuruc"), a Mohács előtti kornak („Ciliéi udvara", illetve „Szentimrei csata",,Hunyadi János"). A Déri Múzeumban rendezendő 1848as centenáris kiállításra tervezte a „Debreceni csata"

с képet. Nem lett kész határidőre e fest10 Az 1970-es kiállítás rendezője dr. Módy György, aki az Alföld 1970. 12. sz.-ban, majd 1978-ban megjelent „Képzőművészeti írások" с könyvében (H.-B. megyei Múzeumok Közleményei 34. sz. — Szerk.: Dankó Imre) tanulmányt írt a történelmi képekről. 366