A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Vajda Mária: A balmazújvárosi Németfalu táplálkozási szokásai

fogadták be.

23 Hiszen csak a legritkább esetben fordult elő, hogy egy zárt német területről egységes nagy településcsoport az új hazában is együtt telepedett volna meg. Annál is inkább, mivel szinte soha nem történt meg, hogy egy egész falu kivándorolt volna az anyaországból, hanem Németország különböző vidékeiről csak kisebb csoportok jöttek: családok, szomszédok, s ezek is aztán a telepítés folytán új hazájukban széjjelszóródtak, az esetleges másod-harmadtelepítések esetén méginkább elváltak.

24 A hazai németség tudományos kutatása arra az eredményre jutott, hogy az adott esetben az etnikai összetétel leghasználhatóbb fogódzója a népnyelv. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a német nyelvjárásaink település-nyelvjárások, azaz a különféle német dialektusokat beszélő telepesek etnikai összeötvöződésének megfelelően maguk is nyelvjárás-keveredés folyamatában alakultak ki.

25 A balmazújvárosi németekről az a kialakult vélemény, hogy Hessenből jöttek, és a hessenies nyelvjárás szabályait követik.

26 Ezzel szemben vannak adataink, amelyek azt bizonyítják, hogy a balmazújvárosi németek pfalzi származásúak, vagy legalábbis sokan közülük Pfalzból vándoroltak ki.

27 A betelepülő németek legnagyobb részben földművelők voltak. Kézművesekben később is szűkölködött a németség, ennek következtében szívesen látták és marasztalták az átutazó iparosembereket, s a magyar falu részéről is szívesen vették a kézműves emberek beházasodás formájában történő közeledését.

28 A németek nem alkottak Balmazújvároson sohasem külön politikai községet, noha ezt a területet napjainkig Németfalunak nevezik. Bár az a körülmény, hogy a németek a külsőségi részeket foglalták el, s egy falurészen telepedtek le, hozzájárult ahhoz, hogy a németek zárt, külön falusi belső életüket bizonyos vonatkozásban hosszabb időn keresztül megtarthassák. Egyházi tekintetben a németek eleinte a magyar református egyház leányegyházaként működtek, és bár 1793-ban felépítették önálló imaházukat, csak 1801-től váltak önálló egyházközséggé.

29 A német nyelvű prédikálás jogát már 1766-ban megkapták. Az istentiszteleti nyelv jó ideig német volt. 1832-től kezdve minden harmadik vasárnap magyar istentiszteletet hallgattak a balmazújvárosi németek. A német szó teljes mértékben csak 1926 elején tűnt el az istentiszteletből.

30 1766-tól német iskola is működött. A tanítás 1850-ig teljesen német nyelven folyt, majd 1850—1880-ig egyes tárgyakat (számtan, nyelvtan, írás, olvasás) már magyar nyelven is oktattak, 1880—1910-ig a tanítás nyelve túlnyomórészt magyar lett, csupán az éneket, írást, olvasást tanították németül is. 1910-től a tanítás nyelve teljesen magyar lett.

31 A meglehetősen rövid időn belül bekövetkezett magyarosításban a legfőbb szerepe az egyháznak volt. Ezt mutatja az istentiszteleti nyelv magyarrá válása, ezt tükrözik az egyházi iratok is. Az 1840. november 1-i presbiteri gyűlés után ez áll a jegyzőkönyvben: „Eddig németül — ezután magyarul." Az egyházi iratokban mindenkinek a nevét magyarra for23 Vö.: Fél E. i. m. Hoffmann Dávid a balmazújvárosi német ev. ref. lelkipásztor 1892. áprilisában lejegyezte a faluban élő hagyomány, valamint az egyházmegyei jegyzőkönyvek alapján a balmazújvárosi német családok eredetét. E szerint az újvárosi németek Svájcból, Vadkertről, Nagyszékelyből, Szivacról, a Feketehegyről, a Rajna vidékéről származnak. (Balmazújvárosi Múzeum Adattára, Ltsz. 49—75.) 24 Erre vonatkozóan vö.: különösen Hartmann, R.: Die Schwabische Türkei im 18. Jahrhundert. (Budapest, 1936); Hutterer M. i. m.; Szabó F.\.va. 25 Hutterer M. i. m. 101. — mely tartalmazza a továbbvezető szakirodalmat is. 26 Lengyel I. i. m. 6.; Hutterer M. i. m. 108.; Hóman—Szekfü: Magyar történet. VI. k. 187. 27 Vö.: Lengyel I. i. m. 5—6. A pfalzi származás mellett szól az a tény, hogy a Balmazújvároson ismeretes „pruslappe" nevű mellény a többi pfalzi származású német telepeken is megtalálható. L. Heinrich Schmidt: Die Mode auf dem Dorfe. Deutsch—

Ungarische Heimatblätter IV. 31. 28 Lengyel I. i. m. 7. 29 Kirchenprotokoll 2; A balmazújvárosi német ev. ref. egyház önálló szervezetét Johann Heinrich Fäsi alakította ki. Erre vonatkozóan 1. Dr. Lengyel Imre: Fäsi János Henrik élete és működése hazánkban. (1801—1807) (Debrecen, 1941) Ъ0 Lengyel I. i. m. 11—12. 31 Hajdú Vármegye és Debrecen Sz. Kir. Város. Vármegyei Szociográfiák XII—

XIII. (1940) VI. r. 50. 334