A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - Vajda Mária: A balmazújvárosi Németfalu táplálkozási szokásai
ta — csupán egy módszer, történeti vonatkozású oldal. 6 Helyes Kriss megfigyelése, amely szerint: „magától értetődik, hogy a telepesek az utolsó 200 év folyamán nem maradtak meg mindig ugyanazon a fokon. Egy bizonyos mértékű, a németek és az őket körülvevő másnyelvű népcsoportok közötti hasonuláson alapuló fejlődés kétségtelenül végbement." 7 Bár itt a kutatás annyiban objektív volt, hogy elismerte és regisztrálta az új, a Németországon kívüli hazában a hagyománykincs bizonyos változását és alakulását, mégis a magától értetődő következő lépést, a változásnak az új környezettel való kapcsolatba hozását elhanyagolta, holott ennek a kérdésnek a felvetése kézenfekvő és megválaszolása nagyon tanulságos. Azonban az interetnikus kapcsolatok néprajzi vizsgálata magyar—német viszonylatban olyan súlyos előítéletekbe és ennek következtében nehézségekbe ütközött, hogy a kérdéshez a második világháború után hosszú időn át nem mert senki sem nyíltan hozzányúlni. Ingeborg Weber — Kellermann 1958-ban megjelent tanulmánya a magyarországi németek néprajzi kutatásának új módszertani alapjait vetette meg. Hangsúlyozza e tanulmány, hogy elsősorban az együttélést figyelembe véve (hatás — kölcsönhatás) kell vizsgálni a német népcsoport kulturális jelenségeit. 8 Bár jelentős tanulmányok születtek az utóbbi időben 9 , azonban a nemzetiségi kutatást még mindig az esetlegesség és a tematikai és földrajzi rendszertelenség jellemzi, melynek elsődleges oka a szakemberhiány. 10 Gazdasági és társadalmi életünkben az utóbbi harminc esztendőben végbement alapvető strukturális változás döntően befolyásolta a népi kultúra alakulását. A hagyományos népi kultúra pusztulása, amit a nemzetiségeknél az asszimiláció is tetéz, sürgeti a még föllelhető néprajzi anyag megmentését. Jelen dolgozat a ma már teljesen magyarrá lett balmazújvárosi német lakosság táplálkozási szokásainak feltárására tesz kísérletet. Időrendi szempontból a balmazújvárosi német telepítés a későbbi német telepítések függvényének tekinthető. A balmazújvárosi német település az ország belsejében végbemenő népmozgalom eredménye, nem közvetlenül az anyaországból, hanem másodlagosan, a már meglévő magyarországi falvak kirajzásaként keletkezett. A balmazújvárosi német telepítés az Andrássy grófok nevéhez fűződik. Mária Terézia 1753, illetve 1755-ben az egész újvárosi határt a hozzátartozó Hort-puszta 3 / 4 részével a császárhű udvari tanácsos, siklói Andrássy Zsigmond özvegyének és fiainak adományozta. 11 Az Andrássiaknak a majorsági gazdálkodás kialakításához munkaerőre volt szüksége. Ugyanakkor azt is láthatták, hogy az 1739. évi pestis a lakosság közel felét elpusztította, tehát helyi munkaerőforrásra nem számíthatnak. A néphagyományokból következtetve — mely szerint az Andrássiak a német telepesek melletti állásfoglalásukat azzal magyarázták, hogy „német jobbágy pénzeszacskó, magyar jobbágy perlőtárs" — és abból a tényből következően, hogy a mezőváros új földesurai egyértelműen császárhűek voltak, nyilvánvaló, hogy ez a telepítés a rebellis természetű mező6 Ingeborg Weber—Kellermann: A magyarországi németek néprajzi vizsgálatának kérdéséhez. NÉ. XL. évf. (1958) 30. 7 Rudolf Kriss: Die schwäbische Türkei. (Düsseldorf, 1937) 8. 8 Ingeborg Weber-Kellermann i. m. 9 Banner József—Mester György: Farsangi hagyományok az eleki németeknél. Ethn. LXXIII. évf. (1962) 533—557.; Csallány Géza: A természetfeletti lények Vállaj község sváb hiedelemvilágában. Jósa András Múzeum Évkönyve (Nyíregyháza, 1971) 161—215; Banner József: Táplálkozási hagyományok a németeknél. In: Mezőberény története II. (Mezőberény, 1973) 363—377. Banner József: A németek ünnepi szokásai. In: Mezőberény története II. 409—423.; a magyarországi német népcsoport történetével, néprajzával foglalkozó gyűjteményes kötet is napvilágot látott: Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. (Főszerk. Balassa Iván Budapest, 1975) 10 Vö. Kosa László: Eredmények és feladatok a magyarországi nemzetiségek néprajzának kutatásában. Múzeumi Kurir 7. sz. (Debrecen, 1971) 14—20. 11 ZoltaiLajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. (Debrecen, 1936) 148.; vö.: Varga Antal: Balmazújváros története. (Debrecen, 1958) 124. 332
