A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben

1695-ben jelent meg, a Hármas História középső részeként Haller János Gesta Romanorum-fordítása. Ez a kolozsvári kiadás a Gesta Romanorum vulgáris szövegének szinte teljes fordítása. A fordítás filológiájának kérdéseit Katona Lajos tisztázta úgy, hogy ezúttal e kérdések tárgyalását mellőzhetjük. Megjegyzendő azonban, hogy a munkának Jankovics Miklós szerint a 18. században több mint nyolc kiadása is született.

190 Katona ugyan csak akkor tud nyolc kiadást összeszámlálni, ha a 19. századiakat is hozzájuk veszi, 191 mégis jellemző ez a véleménykülönbség, mert bizonyítja a munka rendkívüli népszerűségét. Maga az alapul vett történetben már kezdettől fogva megtalálható mind a közvetlenül Aesopushoz, mind követőihez (Phaedrus, Babrios, Avianus, Romulus) kapcsolható mesekincs.

19? Távolabbi nyoma a Physiologus nyomán keletkezett bestiáiiumoknak, egyes keleti meséknek is kimutatható.

193 Ezek közül az 1508-as hagenaui — Haller forrásául szolgáló — kiadásnak 181 történetében is számos történet található meg. Ezeket a meséket már igen korán összevetették a magyar népmesékkel.

194 Ezt az összevetést azonban — amely csak tartalmi egyezést jelentett ki — a későbbi kutatók határozottan elvetették.

195 Egyébként is az ekkor felvetett mesék között nem fordultak elő a Gesta Romanorum szövegének állatmeséi.

196 Noha ez a kérdés — éppen a többszöri kiadással kapcsolatban — mindmáig nem tisztázott, ezt az elutasító álláspontot kell elfogadnunk. Ezópusi mesegyűjteményeink első szakaszában kivételes figyelmet érdemel az 1767-ben Kolozsvárott megjelent: E'zopusnak száz özven meséi mellyek Most Újra Magyar nyelvre fordíttatván, mind a' Meséknek, mind azoknak magyarázatainak Mutató Tábláival együtt, és képekkel meg ékesítvén ki adattattak. Az összesen 206 lapos könyv Romulus Filosofusnak E'zopus' Meséire írott elől járó beszédé-vei kezdődik, ezt követi mintegy 60 lapon a' Mesés E'zopusnak élete a'melly-is Maksimus Planudestől öszveszedegetett, Görögből Deákra és Deákból Magyarra fordíttatatott. Az eddig ismert gyűjtemények közül ez az első, amely a teljes Planudes-életrajzot közli.

197 A 150 mese után Index Moralitatum címen a mesékben előforduló nevesebb fogalmaknak (asszony, anya stb.) betűrendes felsorolása következik, az egyes említő mesék lapszámának megadásával. Ezután pedig a mesék mutató táblája zárja a csinos kiállítású, képekkel is ékesített könyvet. Maguk a mesék világos, közérthető prózában vannak fordítva, mindegyik után „magyarázat" következik. Ez néhány sorban, röviden összegezi a mese tanulságát, a belőle levonandó erkölcs egy részét. Az első mesének (a kakasról és gyöngyről) tanulsága több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt hagyományos, hogy a gyűjteményt éppen ez a mese nyitja meg, másrészt az affabulációban említett példa nyilvánvalóan Heltaira utal. „A' bölts É'zópus e' Mesével megtsufolja a' tudatlan és goromba embereket, a'kik semmi tudományon vagy derék dolgon nem kapnak, az Hlyének hasonlók ama' régi Szöltshöz, kinek mikor a' Szép Török lovat mutagatnák, azt monda: Bezzeg szép marha volna ez, ha ködmönt tudna tsinálni. Az illyeneknek az É'zópus olvasása semmit nem-használ."

198 A gyűjteményben egyébként más nyomok is mutatnak Heltai fabuláira.

199 Mivel az egyes mesék tartalmának egyezése inkább csak sorrendi, nem is teljesen megfelelő, és különben is csak a könyv feléig tart: itt nem a téma, hanem a szövegek megfeleléséről beszélhetünk, arról, hogy az 1767-es gyűjtemény készítői felhasználták Heltai száz éves fabuláit. Erre a kapcsolatra egyébként már régen rámutattak a kutatók.

200 190 GR 12. 191 Uo. 14. 192 Uo. 51. 193 Uo. 59. 194 Lázár Béla. 195 Binder 1. 196 GR 506. 197 Ezopusnak százötven meséi 39—40. Ez közli a betűk megfejtését is, ez a rész mind az előbbi, mind a későbbi Ezópus-életrajzokból hiányzik. 198 Uo. 62. Lásd fentebb a 123. jegyzetben. 199 Uo. 71, 76, 79, 99, 103. 200 Major 20. 312