A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Ivócsanakok a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében
formát képviseli. 50 Ugyanezt a formát a szlovák ivócsanakok körében is megtaláljuk. 51 A fül az architektúra elemeit: oszlopokat, áttört ablakokat építi magába. Rajtuk vésett, egymást keresztező vonaldíszek, farkasfogak, liliomok találhatók. A fül felső részén a meri tőrész összefogására szolgáló, ék alakú faragás. Tetejére álló kutya alakot helyezett készítője. Az ivócsanakon az architektúra jegyei és az alakos ábrázolás együttesen jelentkeznek. A csanak szája átm.: 11,5 cm, magassága: 10 cm, füle szélessége: 7,5 cm, magassága: 14,5 cm, anyaga: nyár, juhar, bükk. (11. kép) V. 1925.48. Az ivócsanak utolsó használati helyének Hortobágy-Angyalháza puszta van megjelölve (Vígh Mihály számadó juhász tulajdona). De, mint a plasztikusan kifaragott, domborműszerű díszítés elemei is mutatják, hegyvidéki pásztor munkája. A lapos csésze forma oldalán szarvas, róka, tölgyfán ülő madár, nyúl, vadászkutya és a puskáját lövésre tartó vadász sorakozik. Az állatok szemeit rézszegek jelzik. Alján szív alakba foglalt „1901 В A" felirat található. A csészével egybefaragott fül formája a palóc vidéken elterjedt ivócsanakok formájához hasonló. 52 A csésze átm.: 8X 8,6 cm magassága: 5,2 cm, anyaga: juhar. (13. kép) D. Gy. 2129. Gömb alakú, vastag falú ivócsanak. Azon ritka csanakok közé tartozik, melyeken karcolt díszítés található. Az effajta díszítési mód a csanakokon kevésbé érvényesül. A merítőrész gazdag díszítőelemei között körbefutó vonalak, farkasfog díszek, tulipánágak, egymást keresztező vonalak találhatók. A gömb alján ugyancsak ritkán előforduló, teljes név felirata: „Dobka Mihály készült 1887". A dátum a csanak fülén folytatódik: „Febru 21". A fül formája és áttörése az építészet jegyeit mutatja. 53 Az áttörést cserépből kinövő, karcolt virágos-leveles ág övezi. A csanak szája átm.: 10,7 cm, füle hossza: 10,3 cm, anyaga: juhar. (18. kép) Sz. 1907. 1320. A kanál formájú ivócsanak díszítés nélküli fejrésze a faragókés nyomait őrzi. Származási helye ismeretlen. Hasonló fej- és fogantyúformát Báíky Zsigmond 5 * Hont megyéből említ. A fül szögletes vonala az architektúra elemeit őrzi. Az ivócsanak fülét a puha fába mélyen benyomott farkasfog bevésések és a széleket díszítő, ferde bevágások teszik különlegessé. A kanál szája átm.: 9x8,7 cm, teljes hossza: 17 cm, anyaga: juhar. D. Gy. 827. A lapos csésze formájú ivócsanak származási helyének Zala megye van feltüntetve. Malonyay Dezső 55 ugyanezt az ivócsanakot a palóc, címeres ivócsanakok között említi. Annyira nyilvánvaló a formai és díszítésbeli egyezés, hogy a mi csanakunk is csak erről a területről származhat. A díszítés elemei az ivócsanakon nem túl gyakoriak: tulipánág, rózsaág, napraforgó virág. Az erőteljesen kiugró virágokat és leveleket kisebb-nagyobb bevésések díszítik. Szája és alja peremét farkasfog bevésés övezi. Alján vésett vonalak között kidomborodó levél forma található. A csanak • a fül formájáról kapta az elnevezést: címeres ivócsanak. A címer formájából kialakított fül oldalai laposra faragottak és farkasfog bevéséssel díszítettek. A címer tetejére kígyó fut fel és az ivócsanak öblére tekint. A csésze szája átm.: 8x7,5 cm, talpa átm.: 6x4,5 cm, magassága: 5X6,5 cm, anyaga: nyár. (8- kép) D. Gy. 1544. A gömb alakú, talpas, simára csiszolt ivócsanak egy székelyföldi, faragó mesterember munkája. A füle fej nélküli, kígyózó alakban van kifaragva. Ezt látszik igazolni a rajta levő, pikkelyszerű díszítés, amit farkasfog bevésésekkel ért el készítője. Az ivócsanak szája átm.: 6 cm, talpa átm.: 4 cm, anyaga: juhar. V. 73. 38.1. A kanál formájú ivócsanak Bánffyhunyadról származik. Díszítetlen merítőrésze alján a fül folytatásaként vékonyodó, „gerincvonal-szerűén" kiugró faragás húzódik, rajta ívelt benyesések sorakoznak. A csanak fülén az architektúra jegyei mutatkoznak (áttörés), rajta a kalotaszegi vidéken kedvelt farkasfog bevésések találhatók. A kanál szája átm.: 10,5X10,2 cm, teljes hossza: 18,2 cm, anyaga: juhar. V. 75. 610. 1. A teljesen simára csiszolt, díszítés nélküli, gömb alakú ivócsanak ugyancsak Bánffyhunyadról származik. Hosszú füle madárfejben végződik. A rajta levő áttörés csupán a madár szemét jelző, apró lyuk. A madárfej úgy van kiképezve, hogy az ujjaknak megfogáskor kényelmes helyet biztosít. A fül folytatásaként a merítőrészen itt is megtaláljuk a „gerincvonal-szerű", kiugró peremrészt. Bátky Zsigmond^ Ung megyéből említ ugyanilyen, madárfejű ivócsanakot. A csanak szája átm.: 9,2x9,8 cm, teljes hossza: 20 cm, anyaga: szilva. (2. kép) V. 1940. 170. A kanál formájú, egyszerű, díszítés nélküli ivócsanak szülőhazája Vucskómező. A merítőrész a faragókés nyomait őrzi. Egyszerű fülét szabálytalan, keresztbe futó bevésések és egy kiszögellés teszi kissé változatosabbá. Szája pereme letört. A kanál szája átm.: 11,2X10,5 cm, anyaga: nyár. 50 Nécsey i. m. 17.; 65.; 113.; 145. 51 Volkskund in Európa 97. 21. ábra. 52 Malonyai i. m. 299. 5. ábra. 53 Nécsey i. m. 117. 3. ábra és 118. 4. ábra. 54 Bátky i. m. 104. 82. ábra. 55 Malonyay i. m. 301. 56 Bátky i. m. 104. 88. ábra. 261
