A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Ivócsanakok a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

Zsigmond a Néprajzi Múzeum ivócsanak gyűjteményét rendszerező cikkében

41 csupán a merítőrész csoportosítását végezte el. Bár Nécsey István már foglalkozik az ivócsanakok fülével is,

42 de meglehetősen egyoldalúan, csak az architektúra jegyeit kutatva. Jelen dolgozat kitér az egyes fülformákra, azok díszítőmotívumainak vizsgálatára is. A Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében harminckét ivócsanak található. Ezek többsége (20) észak-magyarországi származású (Nógrád—Heves—Borsod megye). Jelentős az erdélyi ivócsanakok száma is (8), míg Dunántúlról csupán két ivócsanak került hozzánk. Néhány ivócsanak származási helyét a szakirodalomban fellelhető közlések alapján állapítottuk meg, egy-két esetben ezek hiányában és a származási hely fel nem tüntetése miatt a besorolást nem tudtuk elvégezni. A továbbiakban az egyes ivócsanakok részletes leírását adjuk. Külön kitérünk a merítőrész, fülrész formáira és díszítésére. D. Gy. 945. A Nógrádmegyerről származó, Japos csésze alakú ivócsanak ékes bizonyítéka annak, hogy készítője mennyivel fontosabbnak tartotta a fülrész kifaragását, mint a merítőrész díszítését. A teljesen simára csiszolt merítőrészt csupán egy alsó és egy felső, kiugró perem díszíti. Az oldalára kapaszkodik egy, a csészénél magasabb mókus. A mókus farka kerék formában van kifaragva. A fülrész további díszítéseként egymást keresztező, ferde, bevésett vonalak és farkasfog bevésések jelennek meg. A csésze szája átm. 8,2 cm, talpa átm. 5,8x6,3 cm, anyaga: juhar. (5. kép) D. Gy. 940. Az 1880-as években készült, simára csiszolt, lapos csésze alakú ivócsanak Egercsehiből származik. A vékony falú, kecses formájú merítőedény hasonlóan kecses füllel párosul. A csésze oldalán alig kidomborodó, lapos véséssel juharfák sorakoznak. Peremén farkasfog bevésés fut körbe. Az ivócsanak füle részben a csészefül formáját követi, részben az architektúra jegyeit építi magába. Szája átm.: 8x7,2 cm, talpa átm.: 4x3,3 cm, teljes hossza: 10,9 cm, anyaga: szilva. D. Gy. 1473. Német Varga Ferenc szilvásváradi kondás munkája.

43 Bátky Zsigmond

44 a kanál formájúak között említi a hasonlóan kifaragott csanakokat. Fejrésze nem a szokványos, kör alakú nyílásban végződik, hanem ovális peremű, ami abból adódik, hogy a csanak elülső oldala magasabb, mint a füllel szomszédos oldal. A kanál dísze plasztikusan kifaragott, primitív állat figurákból: disznókból, kutyákból, valamint a közöttük elszórtan megjelenő szívekből áll. A peremrészt csipkeszerű faragás zárja le. Alján kidomborodó farkasfog faragással keretezett körben „V F 1933"-as felirat. Füle álló kutya alak, melynek derekát a felcsatolásra szolgáló bőrszíj és csat övezi. A kanál szája átm.: 8,6X8,7 cm, teljes hossza: 14,2 cm, anyaga: juhar. (6. kép) D. Gy. 1455. A tibolddaróci vízmerítő kanál a XIX. század végén készült. Az egyszerű merítőrész egyszerű fülrészt von maga után. A tipikus kanálformát csupán annyiban módosította készítője, hogy alját egyenesre lenyeste, amin a fülre támaszkodva a kanál meg is áll. Elliptikus fülén keresztül könnyen felfüggeszthető. A kanál teljes hossza: 11,5 cm, füle magassága: 4,2 cm, anyaga: nyár. D. Gy. 862. A hódoscsépányi ivócsanak (1913) merítő része laposj csésze formájú. A csészének karcsú vonalvezetést ad a közepe felé kissé bemélyedő forma s az alja felé enyhén kiugró peremrész. Készítője gazdagon ellátta díszítéssel, aminek többsége alig kidomborodó állatfigurákból — medve, szarvas, disznó, majom, páva, egér, denevér, róka, farkas, mókus, bagoly — áll. Közöttük középponti helyet foglal el a „G J Í913"-as felirat. Peremrészén vésett, farkasfog díszítés fut körbe. Alján szabályos, vésett levélformák találhatók. Füle az architektúra elemeit őrző és felhasználó fülek csoportjába sorolható. A csésze szája átm.: 7,7 cm, alja átm.: 6,5

X 5,7 cm, magassága: 5,9 cm, anyaga: szilva. (16. kép) D. Gy. 913. A cserépváraljai vízmerítő (XIX. század közepe) mind formában, mind díszítésben egyedinek mondható. A tipikus erdőőri munka készítője a csanak kifaragásakor a fa természetadta lehetőségeit maximálisan kihasználta. Az ovális öblű, lefelé szűkülő vízmerítő oldalaira domborműszerűen kiugró tölgyfalevél és makkok nyúlnak be a fület alkotó tölgyfaágakból. A csanak elülső részét félig kész állapotban maradt címer díszíti, a faragások közti részt apró pontok szórják be. A fülben szemmel láthatóan a fa természetes állapotát őrizte meg faragója. A csanak szája átm.: 8,5x6,7 cm, talpa átm.: 3,7X5 cm, magassága: 9,7 cm, anyaga: körte. (20. kép) D. Gy. 927. A kecses formájú ivócsanak Málinka községből származik (XIX. század II. fele). A fejrész kanál alakú, elülső oldala magasabb, ezáltal nyílása tojásdad formát vett fel. Talpa peremmel van megerősítve, azon körbefutó, apró befúrások sorakoznak. Alján kereszt alakú bevésés található. Különleges, egyedi módon kifaragott füle egy, a csésze formájához igazodó, ülő emberi alakot ábrázol. Az alak arca letört, fejrésze ismeretlen okokból átfúrt. A csésze szája átm.: 8,3X9 cm, talpa átm.: 4x3,5 cm, anyaga: juhar. (10. kép) 41 Bátky i. m. 97—105. 42 Nécsey i. m. 17—18.; 65—68.; 113—120.; 145—158. 43 Madarassy i. m. 92. 3. ábra. 44 Bátky i. m. 103. 17* 259