A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

8. kép. A Hunyadi—Barna utcai patika külső képe (Körmendi-Muraközy László festőművész, a tulajdonos fiának tollrajza) utódai más hivatást választottak 1930 végén — több mint fél évszázadot gyakorló gyógyszerészként munkálkodva — megvált. Patikáját eladva nyugalomba vonult. Ezt az állapotot nem sokáig élvezhette, mórt 1933. május 16-án elhunyt hetvenkét éves korában.

88 Muraközy László Debrecen közéletében fáradhatatlanul tevékenykedett, így a város törvényhatósági bizottságának több mint két évtizeden keresztül szinte megszakítás nélkül tagja volt.

87 A minden nemesért állandóan küzdő és tenni akaró Muraközy László— a maga sajátos eszközeivel az emberiség javáért munkálkodó — szabadkőműves mozgalomnak is lelkes híve. A debreceni Haladás páholy tagjai között már 1892-ben ott találjuk, évekig a páholy titkáraként tevékenykedett s noha már 1906-ban ..fedezni" akí>rt, de mint jó testvért nem engedték, így csak 1916-ban lépett ki a páholy tagjai sorából.

88 * * * Ez a tanulmány a négy generációval, több mint százötven éven át gyógyszerészi pályán működő Beör-Muraközy család munkásságát kívánta bemutatni. Tagjai a közegészségügy szolgálatát mindenkor szem előtt tartva, áldozatok vállalásától sem riadva vissza a gyógyszerészi rend minél jobb képzettségét és gazdasági megerősödését igyekeztek előmozdítani. Munkálkodásuk során elsősorban — példát is mutatva — a gyógyszerészek korszerűbb kiképzésével, valamint szervezetbe való tömörítésével, a közérdeket képviselve kívánták a rend megerősítését szolgálni. Tapasztalhattuk: Debrecenben megtelepedve nemcsak hivatásuk lelkes és eredményes szolgálói, hanem a város gazdasági és társadalmi életének is fáradhatatlan munkásai voltak. 86 Gy. K. 46, (1930) 262; 49, (1933) 237 87 HBmL XXI. 505/a—107 88 A Debrecen keletén dolgozó Haladás és Körösi Csorna Sándor szabadkőműves páholy tagjainak névsora. Közzéteszi és kiadja a Debreceni Fehér Újság. (Debrecen, 1919) 28. A „fedezés" egy sajátos szabadkőműves műszó, tulajdonképpen azt jelezték vele, ha valamelyik tag a páholyból való kilépési szándékát nyilvánította. 222