A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

í nik jelentésük idevonatkozó része záró pontjából: „A gyógyszertár híre a közönség előtt nagyon csökkent a tulajdonos hosszas betegeskedése által; de azon körülmény, miszerint haszonbérlő szorgalmatos, értelmes és minden áldozatra kész, jogosít minket azon reményre, hogy rövid időn ismét emelendi a gyógyszertár hitelét a közönség előtt." Benkő tanulmányában közli, hogy a gyógyszertárat Muraközy hét évre vette bérbe, évenként 600 conv. ft-ért.

23 Ebben az időben Muraközy 28 éves volt. Ezt megelőző életéről Tóth Béla emlékbeszédéből alkothatunk képet.

24 Nagykállóban született.

25 A gimnáziumi osztályok elvégzése után már 1837-ben gyógyszerészgyakornok Kobilitz Károly-né\, ahol nemcsak a négyévi gyakornoki időt tölti el, hanem a tirocinális vizsga letétele után még két és fél évig segédeskedett. Ezenkívül még mind oklevelének megszerzése előtt, mind utána is az ország különböző városaiban hosszabb-rövidebb időt töltött jónevű gyógyszertárakban ismeretei gyarapítása végett.

26 A hét év letelte után az Arany angyal gyógyszertár bérletétől elállt. Ezt tette azért, mert 1858ban 12 000 o. é. forintért megvette ipa — minthogy annak gyógyszerész fia időközben meghalt — Nap gyógyszertárát. A gyógyszertárnak Muraközy nevére való átírása nem ment simán, mint azt Varga tanulmányából megtudhatjuk. A Nagyváradi Helytartósági Kirendeltség a gyógyszertár reáljogát először nem ismerte el, vagyis nem nyilvánította eladhatónak. Az elismerés csak többszöri kérvényezés után, hosszas huzavonával történt meg 1860-ban. Muraközy csak az elismerés után írathatta saját nevére a gyógyszertárat. Különleges módon Muraközy-t mégegyszer háborgatták a Nap patika birtoklásában, ugyanis 1875. október 22-én a m. kir. belügyminiszter leiratot küldött Debrecen szabad királyi város közönségének, melyben a törvényhatóság területén levő Nap gyógyszertár engedélyokmánya és üzleti jogát megállapító kormányszéki rendelet hiteles másolata felterjesztését kéri. A felküldött okmányokat betekintés után észrevétel nélkül származtatták vissza.

27 A Nap gyógyszertárnak Muraközy részéről történt átvétele már azért is időszerű volt, 23 Benkő i. m. 102. A gyógyszertár bérbeadása nagyon is időszerű volt, mert a jelzett hosszas betegeskedés után Tamássy még az év december 18-án, 48 éves korában meg is halt szélhűdés következtében. HBmL XXXII. 13/c—1. Debreceni róm. kat. egyház halotti anyakönyve 1839—1850. 24 A Debrecen-Bihar megyei Gyógyszerésztestület és a Magyar Országos Gyógyszerészegylet XII. járása egyesített közgyűlésén, Nagyváradon 1888. május 11-én tartotta Tóth Béla debreceni gyógyszerész. Gyógyszerészi Közlöny (Gy. K.) 4, (1888) 352 25 Születése a nagykállói református egyház szülöttek és megkereszteltek anyakönyve IV. kötete 100. lapján 9. szám alatt Muraközy Borbély István és Pető Eleonóra fiaként van bejegyezve 1823. január 26-án. A családi hagyományt, így egyes életrajzírókat is megtévesztő Borbély név tévesen került az anyakönyvbe, mint azt Károly házasságkötése alkalmával hitelt érdemlően bizonyították. DRE házasulandók anyakönyve 1853—56. évre, 112. lapsz. 179. folyószám. A téves bejegyzés alapján érvágó borbély-felcsernek tüntetik fel az apát. Ez nem helytálló, ami kitűnik abból is, hogy az 1840-ben Debrecenbe telepedett Muraközy István a nemes szűcs céh tagjaként szerepelt egészen haláláig. Debrecenbe való költözésekor az 1057-es számú házat vásárolta meg, amelyik a Péterfia utcai kapitányságban a 282. számot viselte. HBmL IV. A. 1013/II/c—65., 67., 69., 71., 73., 75., 77. kötet, Hadiadó személyekre terjedő kivetési könyvei. HBmL IV. A. 1013/f—12. Iparosok adóbesorolása (Classificatio opificum). DRE halotti anyakönyve 1843—49. évekre, 1206. száma szerint 1846. november 29-én gumós tüdősenyvben halt meg Debrecenben Muraközi István 50 éves korában. Az 1850-es népösszeírás alkalmával az 1057-es házban özv. Muraközi Istvánné szül. Pető Eleonóra családjában, gyermekeként Károly gyógyszerész is fel van tüntetve. HBmL IV. B. 1109/p—2. 26 Az akkori kiképzési rend szerint a gyógyszerészi pályára készülő ifjúnak négy középiskolai osztály sikeres elvégzése után gyakornoknak (tiro, tyro) kellett gyógyszertárba beállania. A kötelező négyévi gyakornoki idő eltelte után abban az időben a jelöltnek az illetékes tiszti főorvos, egy tekintélyes gyógyszertár-tulajdonos és a tanítófőnöke előtt gyakornoki, ún. tirocinális vizsgát kellett letennie. A sikeres vizsga alapján kapott bizonyítvány birtokában már mint segéd (nem okleveles gyógyszerész) vállalhatott állást s csak a kötelezően előírt segédidő letöltése után mehetett az egyetemi tanfolyamra. Ennek elvégzése után kapta meg az illető oklevelét, mely gyógyszertár önálló vezetésére is feljogosította. Tóth Béla szerint Muraközy működött: Kobilitz Dánielnél Nyíregyháza, Németh Lajosnál Tolcsva, Majláth Rudolfnál Nagyvárad, Krötzer Ágostonnál Tokaj, Sztupa Györgynél Arad, Ivánovics Jánosnál Pest, Lőrincsák Mihálynál Debrecen; ez utóbbival társbérlőként is. 27 Varga i. m. 114. Dr. Róthschnek V. Emil: A Debreczen — Biharmegyei Gyógyszerész — Testület Története (Debreczen, 1882) 126. o. HBmL IV. B. 1405/b—18, 6493/1875 14 Dért Múzeum évkönyve I