A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életújta

a másodikra 83, a harmadikra 94 szavazván megválasztatott Pallay Miklós."

14 Visszanyert hivatalát most már nagy örömmel és készséggel látta el, miközben kellő szakértelemmel és szívóssággal próbált rendet teremteni a szégyenteljesen kezdetleges állapotban levő, és a higiéniai követelményeknek nem megfelelő kórházban. Ő rá várt az a feladat is, hogy miközben nem növekedett a városi támogatás összege, a rendelkezésre álló szűkös anyagiakból mégis megpróbálja a kórház felszereltségét javítani. Ennek azt az útját valósította meg, hogy az orvosi ellátás javításával egyidejűleg nagy energiával törekedett a kórház pénztári helyzetének megváltoztatására. Tervét sikerült megvalósítania. Többek között, ha már másképpen nem tudott érvényt szerezni adósaival szemben, akkor a pénzügyminisztérium útján szólította fel őket fizetésre, ami általában sikerre vezetett.

15 Több mint két éven át kifogyhatatlan türelemmel és kitartással dolgozott, míg sikerült neki több mint húszezer frt-nyi (40 000 koronányi) összeget, mint az ország különböző távoli és közeli községeinél hátralékban maradt ápolási díjakat a kórház pénztárának visszaszereznie. Az ilyen módon beszedett hátralék nagyságát mutatja az a körülmény, hogy a kórház tíz alkalmazottjának évi fizetése nem éri el a kétezer frt-t.

16 Ebből a hatalmas összegből sikerült a kórházat kibővítenie és felszerelnie minden orvosi eszközzel, ami szükségeltetett akkor az ilyen rendeltetésű intézet működéséhez. Ezirányú tevékenységét a városi tanács jegyzőkönyvileg is elismerte. Szintén a kórházban folytatott tevékenységét méltatta a tanács gyűlési jegyzőkönyv 1878. augusztus 24-i bejegyzése is a következőképpen: „Örvendetesen tudomásul vétetett, és egyszersmind Dr. Pallay Miklós volt kórházi orvosnak, a kórházi orvosi állásban eddig tanúsított szorgalmáért, dicséretes tevékenységéért és a kórház ügyeinek szakértelemmel való vezetéséért e helyen is kiválólag elismerés szavaztatik."

17 Mint kórházi igazgató főorvosnak nagy érdemei voltak az utolsó magyarországi kolerajárvány (1873-ban) debreceni pusztításának mérséklésében. Igaz, a városnak volt valamelyes ideje felkészülni a csapásra, mert ide csak augusztusra ért el a járvány, pl. külön héttagú Kolera Bizottmányt is hoztak létre, amely számos jó intézkedést hozott a veszély lehetséges elhárítására. Kétségtelen, hogy hibát is követtek el a város vezetői ezidőben, hiszen a súlyos járvány idején is megtartották Debrecenben a nagy országos vásárt, ami ugyan az állattartó gazdáknak, iparosoknak és a kereskedőknek anyagilag jól jöhetett, de a fertőzés terjeszkedéséhez hozzájárulhatott. — Ennek ellenére a város orvosai, élükön dr. Thegze Imre tisztifőorvossal és a kórházat igazgató Pallay Miklóssal olyan jó munkát fejtettek ki, hogy a kolera pusztítása Debrecenben mélyen az országos átlag alatt maradt.

18 Csakhogy ez az elismerés immár gyógyírként szolgált. Ezt megelőzően ugyanis megszűnt a város tiszti orvosikar tagjainak választási rendszere. Ettől kezdve a város és a vármegye élére állított főispán kinevezési jogköre lett az orvosi állások betöltése. Pallay Miklós — aki a politika síkján szabadelvű párti volt és következetesen az is maradt Tisza Kálmán hatalomra jutása és az ún. bihari pontok szegreakasztása után is, vagyis nem értett egyet Tisza a bécsi körökkel lepaktáló politikájával. Elvbarátaival együtt eléri, hogy Tisza a debreceni választásokon kudarcot szenved. Ez a magyarázata annak, hogy a kormánypárt ellen a politikai életben fellépőket hatalmi úton eltávolították állásaikból. A főispán élve kinevezési jogkörével sorra váltotta le a város vezető pozícióiban levőket, köztük Pallay Miklóst is. így kénytelen volt a tizenegy évig általa oly lelkesedéssel, körültekintéssel és emberséggel végzett munkáját elhagyni. Kétségtelen, hogy ezen változás nagyon leverőleg hatott kedélyére és elkeseredve vonult vissza. Ezentúl orvosi praxisát nagy mértékben redukálta és inkább csak a magánorvosi gyakorlatnak élt. Egyideig még ugyan végezte a Gazdasági Akadémia iskolaorvosi teendőit, valamint a színházi orvos feladatát is ellátta. (Ez utóbbi tisztséget egyébként negyven éven keresztül töltötte be.) 14 HBmL IV; В 1108/c 1. 1867. május 8-i gyűlés (Debrecen Város Képviselőtestületi Tisztújítási jegyzőkönyv 1867/39. szám.) 15 HBmL IV. B. 1109/1 175. doboz 8124. irat 16 Pallay Miklós 500 Ft, Dusóczky Pál tisztisebész 300 Ft, Kőmíves Antal tisztisebész 300 Ft, Nemes Jánosné városi bába 90 Ft, Aranyi János kórházi gondnok 400 Ft, 5 kórházi betegápoló 80 Ft/fő. Összesen: 1990 Ft. 17 HBmL IV. B. 1405/b 18 Dr. Zelizy: id. mű — Dr. Thegze Imre: Közegészségügy 792—796. 199