A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életújta

4. kép Pallay Miklós házassági anyakönyvi kivonata rült is neki egyik régen dédelgetett, melengetett eszméjét — a város és az egyház vezetői közül többeket megnyerve az ügynek — a leányok „felsőbb" iskolában való neveltetését szülővárosában megvalósítania. Korábban ugyan már történtek próbálkozások az ilyen iskolatípus meghonosítására a városban, de azok néhány év eltelte után zsákutcába jutottak. Az intézet létrehozásában a kedvező körülmények — a szükségessége, az Eötvös-féle népoktatási törvény és a debreceniek áldozatkészsége — mellett nem kis része volt Pallay Miklósnak abban, hogy az Egyháztanács 1872-ben határozatot hozott „8 osztályú nőnevelde" szervezéséről.

9 A felsőbb leány-oktatás a korabeli értelmezés szerint azt jelentette, hogy a négy alsó osztályt (a későbbi elnevezés szerint a négy elemi) követően négy osztályú tagozatot is szerveznek.

10 Az 1872. október 15-én megnyitott nevelőintézet Tánczos István igazgatásával működött, de a vegytan tanítását, minden díj nélkül, Pallay Miklós látta el. Tánczos István néhány hónap múlva bekövetkezett halála után — 1873. február 9-én — pedig a nőnevelde ideiglenes vezetésével is Pallay Miklóst bízták meg.

11 A következő tanévre az iskolafenntartó ugyan az igazgatói állásra pályázatot hirdetett, de az ajánlkozók egyikét sem tartva megfelelőnek az 1873— 74-es tanévre is megbízták az intézmény irányításával. Munkájának minőségét igazolja, hogy a tanév végén tartott közvizsgálaton a felügyelő bizottság a következőket állapította meg: „.. .Dr. Pallay Miklós úrnak, nemcsak a vegytan tanításában, de az egész intézet vezetésében oly érdemei vannak, melyeket lehetetlen elhallgatnunk... Bátran ki merjük mondani, hogy nőneveldénk még a kedvezőtlen viszonyok között is úgy végezte be az évet, miszerint némi hiány mellett is a versenyt bármelyik helybeli nőneveldével nemcsak kiállotta, de sok tekintetben azokat felül is múlta.

12 Az általa vezetett iskola tanítási elvei között megfogalmazták: „.. .hogy a növendékektől szószerinti felmondás soha ne követeltessék és előleges magyarázat, s megértés nélkül semmi tárgy megtanulás végett fel ne adassék. Hogy a tanítás szemlél9 Emlékbeszéd 11. 10 Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák főbb kérdései a XIX. század második felében. HBmL Évkönyve III. (Debrecen, 1975) 47. 11 Uo. 12 Uo. 197