A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életújta

Szűcs Ernő Zoltán Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életútja Á városunk történetét feldolgozó számos mű közül néhányban megtalálhatjuk Debre­cen egészségügyi helyzetének ismertetését, mint például Dr. Zelizy Dániel által szerkesztett Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása című munkában. 1 Az egészségügyi helyzetre találunk utalásokat olyan kiadványokban is, amelyek más témával foglalkoznak, de ezt a területet is érintik. Az ilyen típusú munkák sorából említhetnénk a Ránki György által szer­kesztett Debrecen iparának történetét. 2 Jellemző e munkákra, hogy az általuk vizsgált periódusokban felvázolják az egészségügyi helyzetet is, illetve közlik az adott bekövetkezett leglényegesebb változásokat. Nyilvánvaló azonban, hogy koncepciójukból eredően figyel­mük nem terjed illetve nem terjedhet ki egy-egy orvos tevékenységének mélyebb bemutatá­sára. Az előbb említett várostörténeti munkák sok más művel egybecsengően azt állapítják meg Debrecenről, hogy a város jelentős változásokon ment keresztül a XIX. század második felében. A változás summázott eredményét abban foglalhatjuk össze, hogy Európa Nagy Falujából a világháború előestéjére nagy várossá fejlődött. Ez a tiszteletre méltó fejlődés megkövetelte azt is, hogy Debrecen egészségügyi helyzete jelentős változáson menjen keresz­tül, e tekintetben is „városi szintre" érjen el. Ebből a grandiózus feladatból tekintélyes részt vállalt és végzett el Pallay Miklós, akire most emlékezünk. A levéltárban és a könyvtárakban folytatott kutatómunka alapján mind több és több mozaikkockát tudtunk tevékeny élet­útjából felderíteni. Ezeknek az adatoknak a segítségével végülis rendkívüli szívósságáról, akaraterejéről, szilárd politikai meggyőződéséről, mindamellett példátlanul melegszívűségé­ről, érző emberi egyéniségéről szereztünk értesítést. Olyan egyéniség bontakozott ki előt­tünk, akiről talán méltatlanul keveset beszéltünk eddig. A személyiségével való foglalkozást időszerűvé teszi az, hogy néhány hónap múlva lesz születésének — 1828. december 12-én — százötvenedik évfordulója. 3 „Szerény vagyoni állású" debreceni polgári családból származott. Apja Pallay György csizmadiamester volt. Mint ismert 1831-ben nagy áldozatokkal járó kolerajárvány pusztított Magyarországon. A járvány tette apátlan-anyátlan árvává az akkor még alig kétéves kisfiút. Ez a korai tragédia kétségtelenül hozzájárulhatott akaraterejének fejlesztéséhez. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a vagyontalan árva érvényesülésének, felemelkedésének csak az az útja járható, amelynek kezdeti szakaszára a szegénység, a nélkülözések jellemzőek. Csak egy rendkívüli szívósság­gal megtett nehéz szakasz után lehet reménye életének jobb sorsra fordulásában. A korabeli Debrecen minden református fiúgyermeke az ősi Kollégiumban végezte el elemi iskoláit. Osztálytársai közül kitűnhetett képességeivel és kitartó szorgalmával, mert az iskola vezetői méltónak ítélték arra, hogy felvegyék a bennlakó kollégista diákok közé. Ezzel viszont lehetővé vált számára a középiskola elvégzése is. Tudni kell azonban, hogy az ilyen árva gyermekeknek nagy küzdelmet, sok-sok nélkülözést és sanyarúságot jelentett a bentlakásos élet. Mindezen nehézségek ellenére olyan céltudatosan, ernyedetlen szorga­lommal végezte munkáját, hogy több, az ifjúság jeleseit, kiválóit segíteni, támogatni kész debreceni cívis figyelmét magára vonta, akik közül Jeney József egyházi algondnok házá­ГDebreczen szabad királyi város egyetemes leírása. (Szerk.: Dr. Zelizy Dániel, Debrecen, 1882.) 2 Debrecen iparának története (Szerk.: Ránki György, Debrecen, 1976.) 3 Debrecen református egyház születési anyakönyve az 1828. év december 12. — a 25. sorszám 13 Déri Múzeum évkönyve 193

Next

/
Thumbnails
Contents