A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életújta

Szűcs Ernő Zoltán Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életútja Á városunk történetét feldolgozó számos mű közül néhányban megtalálhatjuk Debrecen egészségügyi helyzetének ismertetését, mint például Dr. Zelizy Dániel által szerkesztett Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása című munkában.

1 Az egészségügyi helyzetre találunk utalásokat olyan kiadványokban is, amelyek más témával foglalkoznak, de ezt a területet is érintik. Az ilyen típusú munkák sorából említhetnénk a Ránki György által szerkesztett Debrecen iparának történetét.

2 Jellemző e munkákra, hogy az általuk vizsgált periódusokban felvázolják az egészségügyi helyzetet is, illetve közlik az adott bekövetkezett leglényegesebb változásokat. Nyilvánvaló azonban, hogy koncepciójukból eredően figyelmük nem terjed illetve nem terjedhet ki egy-egy orvos tevékenységének mélyebb bemutatására. Az előbb említett várostörténeti munkák sok más művel egybecsengően azt állapítják meg Debrecenről, hogy a város jelentős változásokon ment keresztül a XIX. század második felében. A változás summázott eredményét abban foglalhatjuk össze, hogy Európa Nagy Falujából a világháború előestéjére nagy várossá fejlődött. Ez a tiszteletre méltó fejlődés megkövetelte azt is, hogy Debrecen egészségügyi helyzete jelentős változáson menjen keresztül, e tekintetben is „városi szintre" érjen el. Ebből a grandiózus feladatból tekintélyes részt vállalt és végzett el Pallay Miklós, akire most emlékezünk. A levéltárban és a könyvtárakban folytatott kutatómunka alapján mind több és több mozaikkockát tudtunk tevékeny életútjából felderíteni. Ezeknek az adatoknak a segítségével végülis rendkívüli szívósságáról, akaraterejéről, szilárd politikai meggyőződéséről, mindamellett példátlanul melegszívűségéről, érző emberi egyéniségéről szereztünk értesítést. Olyan egyéniség bontakozott ki előttünk, akiről talán méltatlanul keveset beszéltünk eddig. A személyiségével való foglalkozást időszerűvé teszi az, hogy néhány hónap múlva lesz születésének — 1828. december 12-én — százötvenedik évfordulója.

3 „Szerény vagyoni állású" debreceni polgári családból származott. Apja Pallay György csizmadiamester volt. Mint ismert 1831-ben nagy áldozatokkal járó kolerajárvány pusztított Magyarországon. A járvány tette apátlan-anyátlan árvává az akkor még alig kétéves kisfiút. Ez a korai tragédia kétségtelenül hozzájárulhatott akaraterejének fejlesztéséhez. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a vagyontalan árva érvényesülésének, felemelkedésének csak az az útja járható, amelynek kezdeti szakaszára a szegénység, a nélkülözések jellemzőek. Csak egy rendkívüli szívóssággal megtett nehéz szakasz után lehet reménye életének jobb sorsra fordulásában. A korabeli Debrecen minden református fiúgyermeke az ősi Kollégiumban végezte el elemi iskoláit. Osztálytársai közül kitűnhetett képességeivel és kitartó szorgalmával, mert az iskola vezetői méltónak ítélték arra, hogy felvegyék a bennlakó kollégista diákok közé. Ezzel viszont lehetővé vált számára a középiskola elvégzése is. Tudni kell azonban, hogy az ilyen árva gyermekeknek nagy küzdelmet, sok-sok nélkülözést és sanyarúságot jelentett a bentlakásos élet. Mindezen nehézségek ellenére olyan céltudatosan, ernyedetlen szorgalommal végezte munkáját, hogy több, az ifjúság jeleseit, kiválóit segíteni, támogatni kész debreceni cívis figyelmét magára vonta, akik közül Jeney József egyházi algondnok házáГDebreczen szabad királyi város egyetemes leírása. (Szerk.: Dr. Zelizy Dániel, Debrecen, 1882.) 2 Debrecen iparának története (Szerk.: Ránki György, Debrecen, 1976.) 3 Debrecen református egyház születési anyakönyve az 1828. év december 12. — a 25. sorszám 13 Déri Múzeum évkönyve 193