A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

pítható meg, hogy ez a csökkenés melyik hónapra esik, tehát pontosan melyik történelmi esemény válthatta ki ezt a folyamatot. Az 1849-es évről azonban pontos és részletes adatok állanak rendelkezésünkre, amelyekből a hiteléletre jellemző alábbi adatokat lehet megállapítani:

181 Betétállomány kihelyezési állomány Betétállomány Váltók JelzálogKézizálogÖsszesen kölcsönök kölcsönök 1848. december 31-én 73 642,46 17 169,— 65 182,— 8 969,— 91 320,— 1849. január 31-én 75 227,53 16 669,— 64 069,— 8 809,— 89 547,— 1849. február 28-án 68 644,28 13 119,— 63 549,— 8 355,— 85 023,— 1849. március 31-én 68 272,24 13 490,— 63 529,— 8 022,— 85 041,— 1849. április 30-án 74 569,24 15 190,— 63 135,— 7 550,— 85 875,— 1849. május 31-én 74 764,44 20 480,— 63 175,— 8 328,— 91 983,— 1849. június 30-án 77 124,52 24 380,— 65 545,— 8 130,— 98 055,— 1849. július 31-én 79 303,05 8 480,— 80 705,— 6 555,— 95 740,— A kimutatásból kitűnik, hogy Debrecenben távolról sem volt olyan konjunkturális, üzleti hasznot kereső hitelélet sem adósi, sem hitelezői oldalról, mint az országnak azon a részein, ahonnan a már idézett források adataikat veszik. A betétállománynak február és március havi csökkenése, amely a 10%-ot sem éri el, a betevők higgadtságára és a nemzeti ügy diadalába vetett szilárd hitükre mutat. Az ezután következő emelkedés kétségtelenül a növekvő pénzforgalom kísérő jelensége és a hadi sikerek lecsapódása a pénztárkönyvben. A váltótárca csökkenése az első hónapokban az iparostársadalom forgótőkéjének növekedését jelzi, míg az áprilisban kezdődő emelkedés a vállalkozói kedv megerősödésének velejárója. A júliusi nagy visszaesésre azt lehetne mondani, hogy ez menekülés a magyar bankótól. Pánik, amely a háromnapos orosz megszállást már átélt városban az orosz seregek újabb közeledésére a lakosságot elfogta. Ennek a feltevésnek nem szól ellene az a tény, hogy a jelzálogkölcsönök állománya viszont ugyanebben az időszakban szinte azonos összeggel emelkedik. Atörlesztők személyét ugyanis ma már megállapítani nem lehet. Debrecen városának pénztári naplója azonban igazolja, hogy az új nagy jelzálogos adós maga a város, amely a vész küszöbén 16 000.— forint kölcsönt vett fel a fiatal takarékpénztártól magyar bankjegyekben. V. A váratlanul gyors sikereket hozó és a magyar szabadság végső diadalának reményével kecsegtető tavaszi hadjárat minél nagyobb arányúvá fejlesztése érdekében Kossuth emberben és anyagban mindent harcba vetett. Utánpótlásra már nem lehetett számítani,

182 de nem is akartak. Most győzni kellett minden áron és Kossuthot annyira elragadta a már-már kezében érzett végső győzelembe vetett hite, hogy a sorkatonaságén kívül minden egyéb fegyveres alakulat lőfegyvereit is igénybe kívánta venni az újoncok felszerelése céljából, mert „hadviselésünk szerencsésebb fejlődése aligha teendi szükségessé, hogy a nemzetőrségi erő rendes harcba vezettessék az ellenség elé."

183 A nép itthon maradt része a műhelyekben és a mezőn dolgozott. Az eléggé csekély számú újságolvasó ember csak sikerről, diadalról értesült a Debrecenben megjelent lapokból.

184 A kormányhivatalokban a hadvezetés céljait szolgáló intézkedéseken kívül a folyó termés biztosítására vonatkozó rendelkezéseket készítettek. A Kossuth kormányzó-elnökké választása után megalakult Szemere-kormány és nem kis mértékben a hadi sikerek hatása alatt kialakult, nyugodtabb belpolitikai légkörben tár181 A debreceni Takarékpénztár üzletének kimutatása 1849. dec. 31-ig (Szűcs Mihály: A Debreczeni Első Takarékpénztár ötven éves története 1846—1895. (Debrecen, 1896. függelék) 182 HómanSzekfü i. m. V. 433. 183 Kossuth az 1849. IV. 30-án kelt 6542. sz. rendeletével felszólította Debrecen nemzetőreit is, hogy fegyvereiket az államnak adják át. 184 A kormány debreceni tartózkodásának 5 hónapja alatt Debrecenben 8 lap jelent meg rendszeresen. (Szabó i. m. 64.) 182