A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Siroki Zoltán: Egy debreceni fénycsapda bogáranyaga

Apohodius 4-guttatus Herbst 1 db. Aphodius melanostictus 2 db. Aphodius immundus Creutz. 119 db. Heptaulachus sus Herbst 1 db. Pleurophorus caesus Creutz. igen sok. Ochodaeus chrysomeloides Schrank. 1 db. VI. 3. Egyéb bogarak; Trogidae Glaresis rüfa Er. 2 db. VI. 30. VII. 3. Alföld és Dunántúl homokos helyein ritka. Heteroceridae: Heterocerus fenestratus Thunbg. (igen sok). Heterocerus parallelus Kryn. Heterocerus hispidulus Kiesw. Dryopidae: Potamophilus acuminatus F. 3 db. Dryops auriculatus Geoffr. 9 db. Cucujidae: Silvanus unidentatus Fabr. (Sok). Colydiidae: Aulonium trisulcum Geoffr. 3 db. Lagriidae: Lagria hirta L. 4 évvel később, 1975-ben július 16.—augusztus 31-ig ismét végignéztem jó néhány nagy debreceni anyagot. Számlálást nem végeztem, csupán a faji összetételre voltam kíváncsi. A fajlista azonos volt az 1967-essel, csupán kevesebb volt a fajok száma, mivel kisebb anyagot vizsgáltam. Új volt az Amara convexiuscula, (aminek nagyon örültem) Dischirius intermedius és az Exocentrus adspersus nevű cincér. Külön feljegyeztem, hogy a július 16-i anyagban sok volt a Dischirius chalceus. A fajlistából kitűnik, hogy a bogáranyagban csak elvétve fordul elő tipikus homoki állat. Ennek az a magyarázata, hogy a Nyírséghez tartozó homokos terület a város beépített részéhez tartozik, ezenkívül az országutat erős fényt bocsátó lámpák világítják meg, ezzel szemben a másik irányban, a Tócó-patak felé, csupán néhány üvegház és gazdasági épület van, ahol éjjel villanylámpák nem világítanak, tehát teljes a sötétség. A bogarak zöme tehá,t a kötött talaj felőli területről származik. Tipikus homoki állat csak véletlenülkerült a csapdába. (Melolontha hippocastani, Glaresis rufa). Ez a felsorolás csupán a repülni tudó és ezek közül is csak azokat a fajokat tartalmazza, amelyek a fényre mennek. Hasznosan egészítette volna ki a munkát, ha a repülni nem tudó állatokat is össze lehetett volna szedni. Éjjel a fénycsapda körül bőven voltak láthatók a talajon gyalogszerrel a fényforrás felé iparkodó bogarak. Egyes példányok iparkodása olyan nagy volt, hogy felmásztak a fénycsapdára és így belekerültek az ölőüvegbe. A Lamellicornia anyagot teljes egészében Dr. Endrődy Sebő határozta meg, amiért ezen a helyen is hálás köszönetet mondok. A Carabidákat magam határoztam elsősorban Csikinek a „Die Käferfauna des Karpathenbeckens" című munkája alapján, a kétes fajokat összehasonlítottam a Nemzeti Múzeum, valamint saját gyűjteményem anyagával. Ahol szükséges volt, a Reitert is igénybe vettem. 1968-ban alkalmam volt a mikepércsi növényvédő állomásnak néhány fénycsapdával fogott, egy-egy napi anyagát is átvizsgálnom. Tiszacsegéről VIII. 8-án, Komádiból május, június és július hónapokban egy-egy napi anyag (A pontos dátum hiányzik), Püspökladányból IX. hónapban egy napi anyag. Az alábbiakban közlöm az egyes gyűjteményekről kapott bogarak listáját (Carabidae, Lamellicornia). Cantharidae: Cantharis livida L. var. rufescens Hrbst. 1 db. Cantharis rufa L. 2 db. Ragonicha fúlva Scop. 1 db. Chrysomelidae: Galerucella luteola Müll. 1 db. Donacia vulgaris Zschach 1 db. Cerambicidae : Exocentrus adspersus Muls. 197l-es anyagban. Elateridae: Agriotes pilosus Panz. 1 db. . i; .'.. Curculionidae: Lignyodes enucleator Panz. 1 db. Curculio elephas GylI. 1 db. Phytonomus meles Fbr. 1 db. Bogous argillaceus GylI. 7 db. Ipidae: Blastophagus piniperda L. 7 db. Mycetophagidae: Typhaea fumata L. (igen sok). Silphidae: Necrophorus vespillo 2 db. 2 Déri Múzeum évkönyve 17