A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

1848 decemberében rendelet jelent meg a tisztek és a hivatalnokok részére folyósítandó szálláspénzek rendszeresítéséről azért, hogy a már úgyis éppen eléggé igénybe vett lakosság az ingyen szállás adásának kötelezettsége alól mentesüljön.

65 Az időközben beállott zavarok miatt a rendelkezés nem mehetett át a gyakorlatba, ezért a Honvédelmi Bizottmány 1849. január 27-én az 1036 :e számú rendeletével újra szabályozta a beszállásolt katonaság élelmezésének és a szállás díjazásának kérdését.

66 A kormány rendeletét Debrecen szállást adó háztulajdonosainak Boros István h. főjegyző február 6-án falragaszok útján adta tudtul. Eszerint a háztulajdonosok a „beszállásolt katonának kenyeret és húst adni nem tartoznak — a katona kenyerét az élelmezési bizottmánytól, húsát pedig az utcai mészárszékből maga vivén haza; hanem a házukhoz vitt húst főzelékkel becsületesen megfőzni kötelesek, miért a rendes egy pengőkrajcár háláspénzen kívül, naponként minden legény után három és így összesen négy pengőkrajcár fizettetik. Mely fizetést minden két hétben élelmezési főbiztos Frank Antalnál felvehetni."

67 A 4 krajcár nem volt túl nagy pénz, ha tekintetbe vesszük, hogy pl. a Közlöny egy példánya 6 krajcárba került. A helyzet azonban végre tisztázódott. A városi tanács pedig azokat a szegény családokat, amelyekre nézve még ez a kötelezettség is túl súlyosnak bizonyult, a maga terhére mentesítette a főzés alól.

68 A tisztek a részükre folyósított szálláspénzből, ami törzstiszteknél napi 50, egyéb főtiszteknél napi 24 pengőkrajcárban volt megállapítva, maguk egyenlítették ki szállásuk díját.

69 Ameddig Debrecen pénztári könyveiben követhető, a kormány a szálláspénzeket — ha olykor-olykor késedelmesen is — rendszeresen térítette. A katonaság pénzbeli illetményei terén fennállott utolsó vitás kérdést volt hivatva eloszlatni a hadügyminisztérium D. g. 72. számú, január 30-án kelt rendelete, amely szerint csupán az önként jelentkező újoncnak járt 20,— frt előpénz, a sorshúzás vagy sorozás útján előállítottnak azonban csak 3,— frt.

70 A bankjegysajtó működésének megindultával és a helyzet tisztázódásával rendes kerékvágásba lehetett terelni a nemes érc forgalmát és meg lehetett kezdeni a szabályos pénzgazdálkodást is. A pénzügyminisztérium 1878/p. ü. számú 1849. február 18-án kelt rendeletével a tört arany és ezüst, valamint az arany és ezüst ékszerek beváltására a debreceni ref. kollégiumban beváltó hivatalt állított fel. A beváltási árat az állampénztár azonnal kifizette.

71 Ez szabályos, nemesfém ellenében történő pénzkibocsátás volt, amelynek pontos számadatai nem állnak rendelkezésünkre. Nagy jelentősége az állam kiadásainak fedezése szempontjából az adott körülmények között nem lehetett. A rendszeres pénzgazdálkodást a hadseregben Mészáros Lázár hadügyminiszter február 3-án kelt F:g. 2095. számú rendelete

72 vezette be. Eszerint a hadsereg pénzellátása a debreceni központi hadipénztár feladata és kizárólagos joga. A kormánybiztosok és sóhivatalok utalványozási joga ebben a vonatkozásban megszűnt. A csapattestek pénzszükségletükről szóló kimutatásaikat illetékes hadtestparancsnokságuk útján minden hó 10-ig kötelesek voltak felterjeszteni az előző hónapra vonatkozó elszámolásukkal egyidejűleg. Amíg az elszámolás be nem érkezett, újabb összeget kiutalni nem volt szabad. Polgári vonalon is megtörténtek a takarékosság felé vezető első lépések. Abonyi István képviselő február 27-i alsóházi felszólalása hozta szőnyegre a kérdést. Három javaslatot vetett fel: 1. A kormány a ház engedelme nélkül ne nevezhessen ki új tisztviselőket. 65 Közlöny 1848. 199. sz. 1848. XII. 27. 66 Közlöny 13. sz. 1849. I. 28. 67 Később egy kiegészítő hadügyminiszteri rendelet is megjelent, amely szerint a házigazda a meghatározott 4 pengőkrajcárért lovas katonánál a lovat is köteles tartani, télen pedig meleg, világított hajlékot is tartozik adni. (7743. i. g. sz. rendelet. Közlöny 65. sz. 1849. III. 26.) 68 Szabó i. m. 32. 69 F.g. 4898. sz. hadügyminiszteri rendelet. (Közlöny 53. sz. 1849. III. 15.) 70 Közlöny 14. sz. 1849. I. 30. 71 Közlöny 33. sz. 1849. II. 20. 72 Közlöny 20. sz. 1849. II. 6. 166