A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhládák

jávai élesen elüt a láda többi vereteitől. A legdíszesebbek a lakatos és mészáros láda áttört, gazdag barokkos kulcsveretei. A tímár ifjúságé már egyszerűbb. Rokokó stílusú a kőmives láda idényes, domborított kulcspajzsa és a kalapos ifjúság ládájának vereté, míg a szíjjártóké már szerényebb. Az ácsifjúság, fésűs és kötélverő láda kulcscímerei háromleveles oromdíszűek, copf hatásúak. Elegáns vonalú a csizmadia láda karélyos empire vereté. A kalapos láda nagyméretű sárgaréz kulcspajzsa domborított, igényes megmunkálású. Míg az előbbiek, a kőmives ládáétól eltekintve, lemezből voltak kivágva, a gubacsapó láda hosszúkás kulcscímere csőrében kétfelé hajló virágos ágat tartó madárral finomabb veret. A ládák fogantyúi szintén nagy változatosságot mutatnak. Négyszögletes, karéfyosan metszett oldalú lemezekből kiemelkedő sima fogantyúkat találunk az 1736-os és a fazekas ládán. Barokkos vonalú, áttört lemezű súlyos fogó díszíti a hentes ládát. Mivel csuklóspántja szintén barokkos, a láda maga pedig 1849-ben „újítódott", ez azt mutatja, hogy a ládák felújításakor általában felhasználták az előző láda vereteit. Ez a magyarázata annak, hogy sokszor a veretek korábbi időpontra mutatnak, mint a láda stílusa. Legdíszesebbek az asztalos, lakatos és mészáros ládák áttört díszítésű lemezekből kiemelkedő fogantyúi. Szép a kőmives láda rokokó lemeze, hasonló hatású a kalapos ifjúságé. A szíjjártó ládán karélyosan metszett három ágra bomló lemezből emelkedik ki a fogantyú. A gubacsapó és kalapos ládák hullámos, szinte barokkos lemezeikkel szintén kulcscímereikhez alkalmazkodnak. A csizmadia láda sima vonalú kulcspajzsának eleganciája tükröződik vissza a rozettás díszű felül ívelt négyszögletes lemezén és fogóján, ugyanígy a pintér láda esetében is. Az ács ifjúságé rozettás díszítésű lemezen nyugszik, a fogantyút is rozetta díszíti. A ládák belseje általában díszítés nélküli, csak néhány esetben festettek, így az asztalosok sárgás, az ács ifjúságé zöld, a magyar ács kék, de ez utólagos festés. Legigényesebb belső kidolgozásúak a mészárosok, sertésvágó hentesek és a pintérek belül is fényezett ládái. A ládák belsejében a ládafiák általában a bal oldalon kerültek elhelyezésre. Néhány esetben, elsősorban a koraiaknál a jobb oldalon is láthatók ládafia nyomok. A zárszekrényeknél nagyobb a változatosság. Vannak közöttük olyanok, amelyek kulcstartó üregek voltak, ezek zárral ellátottak, akad olyan, amely a kulcslyukat rejti magában. Nagyobb részük elhúzható tetejű, de nem zárható, míg mások teljesen funkció nélküliek, csak díszül szolgálnak. Végül egy titkos fiókot rejt magába. A titkos fiókok megoldásánál ugyancsak több eltérő módot találunk, annak ellenére, hogy csak a ládák kisebb része tartalmaz ilyet. Titkos fiók az előbb említetten — a zárszekrény aljának lenyitásán — kívül az előoldal lapjának el-, ill. felhúzásával, esetleg egy részének felemelésével, a jobb oldal felhúzásával nyitható. Az ismertetett debreceni céhládák kivitelbeli különbségeket mutatnak. A magas művészi színvonalú asztalos, mészáros, lakatos, gubacsapó, pintér, kalapos láda mellett, amelyek híven tükrözik a debreceni asztalosság XVIII—

XIX. századi színvonalát, találunk igen egyszerű darabokat is, amelyek mivel debreceni céhek ládái, feltétlenül itt készültek, de annyira népi sajátosságokat őriznek, hogy az említett magas szintű mesterségűzés mellett egy népi jellegű asztalosságra mutatnak. Mivel a debreceni asztalosságnak jelenleg kevés tárgyi emléke ismeretes, így a céhládák nemcsak mint céhtörténeti tárgyak, hanem mint asztalos munkák is feltétlenül figyelemre méltók. 10 Déri Múzeum évkönyve 145