A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhládák

sonlit egy 1633-as évszámú ládára, amely Debrecen város titkos levéltárából származik.

35 Még inkább hasonlít az említett ládára a suszter céh régi ládája, amelynek tetejét az 1633-as ládához hasonló sarok mozgatja. Ebbe a csoportba sorolható még a paplanosok ládája, amely valószínűleg a céh első ládája lehetett, hiszen a paplanos céh 1747-ben alakult. Bár a láda évszám nélküli, vaspántjainak elhelyezése, a sarkok vaslemez borítása alapján feltételezhető, hogy a XVIII. században készült. A XVIII. század közepétől kezdve viszonylag nagy számban maradtak fenn Debrecenben asztalos remekrajzok. Ezeken a nagy kétajtós barokk „almáriumok" mellett legtöbbször céhláda is szerepel.

36 Ennek ellenére a jelenleg ismert ládák közül csak egyet találunk, amely az ábrázolást követi, ez a tímár ifjúság 1767-es ládája, amelyen még későreneszánsz stílusjegyeket fedezhetünk fel, ilyenek a homlokzatát díszítő kereteit mezők (19. kép). A ládák egy következő csoportján barokk-rokokó sajátosságokat figyelhetünk meg. Ezek mindig csupán a díszítésben jelentkeznek, a ládák mindvégig megtartották egyenes, sima oldalukat. Legszebb, legigényesebb darab közöttük a suszterek ládája. Ez az egyik legkiemelkedőbb darabja gyűjteményünknek. Rokokó ízű a kerékgyártó láda álkeretbetéteinek faragása, míg a szíjgyártó láda megmunkálása már szerényebb formát mutat. A fésűsök 1833-as ládája a legutolsó ebben a csoportban, amelyen még a rokokó távoli hatását fedezhetjük fel az S és С vonalak erősen leegyszerűsödött formájában. Ez a láda zárszekrényétől eltekintve teljesen azonos a hasonló korú népi kelengyeládákkal az ún. tulipános ládákkal. A klasszicista stílus elemei három faragott ládán jelennek meg. A szappanosok ládáján a jellegzetes gyöngysorral szegélyezett álkeretbetéteket láthatjuk. A csizmadiák 1840-es ládájának szélét faragott szalagfonat díszíti. Az ács ifjúság ládájának jellegzetes klasszicista fogrovat dísze ellenére már teljesen népies darab, felirata szerint nem is asztalos munka, hanem egy molnármester készítette. A zárszekrénnyel ellátott ládák között intarziás díszítésűek is maradtak fenn, amelyek a XVIII. századközepén—második felében készültek. Közülük méltán a legszebb az asztalos ifjúság 1741-ben készült ládája. A láda díszítésében klasszicista elemek jelennek meg, míg lemetszett sarkai még barokkos vonalakat mutatnak. A szalagfonatos keretek felső részét díszítő levélfüzérek gyakoii kedvelt motívumok, hasonlóan az alsó részeket díszítő cseppmotívumok, amelyek kiképzése technikailag egyaránt jól megoldott. A sarokrészeken levő virágok talán adalékul szolgálnak Sternegg Mária feltevéséhez, amelyet a XVIII. század végén készült debreceni írószekrények vizsgálata alapján fogalmazott meg. Szerinte ez a fajta alig stilizált, botanikailag meghatározható növényábrázolás esetleg debreceni stílussajátosságnak bizonyulhat. Mindenesetre a céhláda virágábrázolása majd félévszázaddal korábbi mint az általa ismertetett XVIII. század utolsó évtizedéből származó írószekrényeké.

37 A geometrikus, illetve virágábrázolások technikai színvonalát már nem érik el a kereteit mezőkben elhelyezett szerszámok ábrázolásai. Legkevésbé sikerültek a legnagyobb képzettséget, rajzi ismereteket igénylő figurális ábrázolások. Maga az egész láda Szabolcsi Hedvig megállapítását igazolja, a barokk-rokokó hagyományú figurális ábrázolás barokk felépítésű ládán jelenik meg, a klasszicista elemek csak a díszítésben és csak részlegesen mutatkoznak.

38 A mészárosok ládája 1790-ben készült. Ennek már formája sem tükrözi a barokk hatását, teljesen egyenes oldalú. Berakásos díszítése kevésbé kidolgozott, mint az asztalos ládáé. Igen egyszerű meander von alas keretdísze sarkain már csak négyzetbe foglalt köröket 35 Cs. Tábori Hajnalka:^ A Déri Múzeum XVII—

XVIII. századi festett asztalos bútorai. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979. (Szerk.: Dankó Imre, közreműk.: Módy György és Ujváry Zoltán; Debrecen, 1980.) 36 Sternegg Mária: íróalmáriumok Debrecenből. Iparművészeti Múzeum Évkönyvei III—

IV. 1959. (Budapest, 1960) 46. 37 Sternegg: i. m. 44—45. 38 Szabolcsi Hedvig: Magyarországi bútorművészet a 18—19. század fordulóján. (Budapest, 1972.) 120. 139